Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: NÉPBÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSE A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETÉN 1945 ÉS 1948 KÖZÖTT

detektívek, rendőrök és a politikai osztály vezetője pedig semmit sem tettek a zavargások megfékezésére.

3 A Kecskeméti Népbíróság működése ellen 1946 elején is tüntettek a város főterén, bíráló nyilatkozatok hangzottak el, sőt röpcédulán terjesztették, hogy ,A bíróság szelleme nem felel meg a demokráciának."

3 Baján 1945. július 25-én történtek hasonló események. A bajai népbíróság tanácsvezető bírája, a már említett Loór Ferenc, július 25-i jelentésében a vezetése alatt álló tanács előtt történt illetéktelen befolyásolási kísérletről számol be felettesének, Kárpáti Jenőnek (aki a népbíróság vezetője és egyben a törvényszék elnöke volt).

34 Mivel a népbíróságot alaptalan vádaskodás és támadás érte, a bíró felmentését kérte a népbíróságnál betöltött tisztsége alól. Két nappal később, a dr. Kárpáti előtt megjelent bajai MKP-titkár fenyegetést és megfélemlítést sugalló vádaskodásai miatt a népbíróság vezetője is benyújtotta lemondását az igazságügyi miniszterhez.

35 1946 februárjában a Bajai Népbíróság vezetője a következőképpen fogalmazta meg az ott kialakult helyzetet: „a múltban előfordult és jelentett befolyásolási kísérletek, megfélemlítések, fenyegetések és újságcikkek — amelyek mindkét tanácsvezetőt támadják — a jelenlegi tanácsvezető bírákat eljárásukban annyira gátolják, hogy a to vábbiak során egyikük sem tudja biztosítani a bíróság zavartalan m űködését." 6 A kalocsai népbíróságon 1946 januárjában történhetett „valami". Az ügy komolyságára vall, hogy a népbíróság teljesen felfüggesztette működését, így a Kalocsai Nemzeti Bizottság kénytelen volt az Igazságügyi Minisztériumhoz fordulni a helyzet megoldásáért.

3 A fenti problémák és incidensek a népbíróságok működésének kezdeti szakaszát jellemzik. 1946 végétől - úgy tűnik - elültek körülöttük a nagy viharok. Ez a tény valószínűleg a legjelentősebb felelősségre vonási hullám levonulásához, valamint a politikai erőviszonyok rendeződéséhez köthető. Az újdonsült bírósági szerveknél minden bizonnyal kiformálódott az a szakmailag és erkölcsileg egyaránt feddhetetlen apparátus, amely megbízható módon képviselte a hatalmon lévők elképzeléseit. II. A népbírósági büntetőeljárás folyamata, avagy miből áll egy népbírósági akta? A tárgyalt népbírósági fondok szinte kizárólag peres iratokat tartalmaznak. A perek aktáiban a nyomozóhatóságok, a népügyészségek, a népbíróságok és a Népbíróságok Országos Tanácsa iratai, valamint egyéb mellékletek találhatók. Irataik be32 BKMÖL XXV. 30/a - Dr. Tabakovics tanácsvezető bíró a tüntetést kapcsolatba hozta a már említett Sztraka József MKP-s népbíró tevékenységével. Szerinte az illető népbírónak a bíróság határozatképességét akadályozó tettei készítették elő az eseményeket. BKMÖL XXV. 18. 4/1945. 33 BKMÖL XXV. 30/a 1946. El. II. A. 10/5. 34 BKMÖL VII. l/a 1945. El. III. B. 1/3. 35 A bajai kommunisták vezetője a következőkkel vádolta a népbíróságot: a vádlottaknak kedvez, felment olyan egyéneket, akik a rendőrségi nyomozati iratok szerint kétségkívül bűnösnek látszanak, nem a rendőrségi vallomást veszi figyelembe, a Weibőczy idején készült merev perrendtartási szabályok szerint vezeti a tárgyalást stb. BKMÖL XVII. 8 A Bajai Nemzeti Bizottság iratai 240/1945. Az igazságügy-miniszter Loór Ferencet 1945 októberében, Kárpáti Jenőt 1946. augusztus l-jén mentette fel a népbíróságnál betöltött tisztsége alól. BKMÖL VII. l/a 1945. El. III. B. 1/9., illetve uo. 1946. El. III. B. 1/19. 36 BKMÖL VII. l/a 1946. El. III. B. 1/14. 37 BKMÖL XVII. 43 79/1946.