Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: NÉPBÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSE A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETÉN 1945 ÉS 1948 KÖZÖTT

radt hely.

12 Kihelyezett tárgyalásokra akkor került sor, ha a nehéz közlekedési viszonyok miatt nem tudtak a tárgyalás helyszínére utazni a fontos tanúk. Ilyenkor - különösen sok tanú esetén, vagy ha az ügyet az adott településen nagy figyelem kísérte - község- és városházák karhatalommal vigyázott dísztermeiben folytak a tárgyalások, a helyi pártok által delegált népbírák részvételével. Költségvetési problémákról is olvashatunk egy 1946-os jelentésben, eszerint a bűnügyi ellátmánynak a kecskeméti népügyészség számára való rendelkezésre bocsátása körül állandó zavarok voltak, a tanúk útiköltségét és ellátmányát nem tudták kifizetni, problémák merültek fel a népbírók, népbírósági tagok napidíjaival kapcsolatban, sőt a népbíróságok vezető bírái és személyzete sem mindig kapta meg illetményeit.

13 Az ítélkezők Az elhelyezési és ellátmányi gondokon kívül komoly személyzeti problémákkal kellett megbirkózniuk a népbíróságoknak. Az igazságszolgáltatás felelősségteljes munkáját ugyanis a rendelet a demokratikus pártok

14 által a népbírósági tanácsokba delegált, jogi kérdésekben általában kevésbé járatos állampolgárokra bízta, akiket a tanács élére kinevezett vezető bírók segítettek jogi tanácsokkal és a tárgyalás levezetésével.

15 A laikus ítélkezők feddhetetlenségét az őket küldő pártok garantálták oly módon, hogy a delegáltaktól a felesketés előtt írásos nyilatkozatot vettek ki, miszerint nem voltak büntetve és antifasiszta nézeteket vallanak. E nem túl hatékony szűrés eredményeként pl. a Kecskeméti Népbíróság munkájában 1946 augusztusáig olyan büntetett előéletű népbírák is tevékenykedtek, összesen 8 fő, akiket lopás, testi sértés, csalás, sőt, rablás és gyilkosság miatt korábban jogerősen elítéltek, vagy ellenük aktív nyilaspárti tevékenység miatt épp eljárás folyt.

16 A tanácsvezetői posztokra kinevezett, szakképzett bírók között szinte folyamatos cserélődés figyelhető meg a kezdeti időszakban. Többeket közülük szakmai, magatartásbeli hiányosságokra hivatkozva távolítottak el hivatalukból, vagy előéletük, múltbeli magatartásuk miatt vonták őket felelősségre. Baján 1945 októberében a Szövetséges Ellenőrző Bizottság bajai vezetője, bizonyos Petrovszki őrnagy kifo12 BKMÖL VII. l/a. 1945 El. I. A. 1/2. 13 BKMÖL XXV. 18 4/1946. 14 A delegálok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült politikai pártok: MKP, SZDP, NPP, FKgP, PDP. Az 1440/1945. ME. sz. r. életbelépésével a népbírósági tanács hattagúvá bővült, az Országos Szakszervezeti Tanács küldöttjének részvételével. A népbírósági tanácstagok mellé póttagokat is választottak. 15 A népbírósági tanácsban egyedüli jogi szakember lévén, sok múlott a vezeő bíró személyiségén és szakmai tudásán. Levezette a tárgyalást, viszont a bűnösség megállapítására, az ítélet mértékére vonatkozó döntési folyamatban, a szavazásban nem vagy csak különleges esetekben vehetett részt, jelentősen befolyásolhatta azonban egy-egy ügy kimenetelét. Ha mégsem értett egyet az ítélettel, különvéleményt nyújthatott be a Népbíróságok Országos Tanácsához (NOT), abban a reményben, hogy a másodfokú bíróság korrigálja majd az elsőfokú hibáit. 16 BKMÖL XXV. 30/a. 1946. El. II. A. 10/42. - Az MKP egyik delegáltjáról, Sztraka Józsefiől, a felszabadulás után nagy karriert befutott asztalosmestenől (előbb rendőrszázados, majd a nemzeti bizottság tagja és népbíró lett) 1947-ben derült ki, hogy három rendbeli lopás miatt bíróság elé kell állnia. ,£ztraka József volt rendőrszázados a bíróság előtt" - In: Kecskeméti Lapok, 1947. október 3. Tanúvallomások szerint a férfi több alkalommal is részt vett gyanúsítottak fenyítésében, és számos olyan ügyben tett terhelő vallomást, amelyekben az első fokon elítélt vádlottakról a NOT további vizsgálatai során kiderült, hogy ártatlanok vagy legalábbis felmentendők.