Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: NÉPBÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSE A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETÉN 1945 ÉS 1948 KÖZÖTT

gást emelt az egyik tanácsvezető bíró, Loór Ferenc ellen, mivel a háború alatt állítólag egy nagykőrösi zsidó munkaszázadnál teljesítve katonai szolgálatát, különböző visszaéléseket követett el. Mondván, hogy „a népbíróságra nem jó fényt vet" további működése, a szovjet tiszt a bíró leváltását javasolta, ami két héten belül meg is történt.

17 A továbbiakban dr. Loór ellen népbírósági eljárás folyt, amelynek részleteit, sajnos, nem ismerjük.

18 A helyére kinevezett bíró alig pár hónapos működés után, leromlott egészségi állapotára hivatkozva kérte a súlyos „ideg- és erőkifejtést igénylő helyettes bírói feladatkör" alóli felmentését.

19 A Kecskeméti Népbíróságnál ugyancsak jelentős fluktuáció figyelhető meg a tanácsvezetői státuszoknál. A népbíróság „véres" korszakát levezető Falcsik László 1945 októberében, betegsége kezeltetése okán kérelmezte Budapestre történő kinevezését. Utódát, Sághy Mihályt már 1946 márciusában leváltatta a törvényszék elnöke, mivel: „csökkent szorgalmú" és „az ítéletek írásba foglalásában igen késedelmes".

20 Tabakovits Endre (az I. sz. tanács vezetője 1945. október 2. és 1946. február 6. között) ellen bűnpártolás miatt folyt vizsgálat, mivel kijelentette, hogy az előzetesben lévő háborús bűnösök 98%-át szabadon kellene engedni, a népbíróság elé állított vádlottaknak pedig negyedrésze sem bűnös, így nem jogos őket népbíróság elé állítani. A népügyészségi vád szerint elnyújtotta a tárgyalásokat, csak a védelem érdekeit tartotta szem előtt, egyes népbírák kérdezési jogát akadályozta, a vádlott érdekében tett mentő vallomásokat kézfogással és szíves szavakkal köszönte meg. A bíró ügyét - miután az eljárás vádejtéssel zárult - fegyelmi útra terelték, 1945 folyamán pedig B-listára került.

21 Nagy port kavart 1946 nyarán a „fasiszta" múltú Tóth Sándor (a III. sz. tanács vezetője) letartóztatása. Bár az ellene folytatott népbírósági eljárást a bűncselekmény elévülésére hivatkozva befejezték, az ilyen esetek a bírósági szerv hitelességét a közvélemény szemében erősen rontották.

22 A népbírósági-népügyészségi személyzet „frissítéséhez" a helyi nemzeti bizottságok is hozzájárultak feljelentésekkel, bizalmatlansági indítványaikkal,

23 de a kényes pozícióktól önszántukból is próbáltak megválni egyesek, egészségügyi okokra vagy a túl sok adminisztrációs munkára hivatkozva. A kalocsai népügyész az igazságügy-miniszterhez felterjesztett kérelmében nyíltan rámutat felmondásának egyik jelentős okára: helybeli létére kényelmetlennek érzi a rábízott feladatot. Vidéki viszonylatban „a politikai ügyekkel kapcsolatosan egyrészt sokkal célravezetőbb, másrészt sokkal megnyugtatóbb - fejtegeti álláspontját -, ha az ügyek elintézésében és különösen azok érdemi döntésében a helybeli viszonyoktól független és úgy a városi, mint a járási életben teljesen ismeretlen, egyszóval máshonnét jött, teljesen idegen népügyészek vesznek részt."

24 17 BKMÖL VII. l/a. 1945. El. III. B. 1/7. 18 Uo., 1945. El. III. B. 1/3. 19 Uo., 1946. El. VIII. A. 20/9. 20 BKMÖL XXV. 30/a. 1945. El. 1. A. 1/11. 21 Uo., 3/75. és 3/77. 22 A bíró 1938-ban Cegléden a Baross Szövetség elnöki és a MOVE alelnöki tisztségét viselte. - ,A nép ellenségéből a nép bírája lett" - In: Kecskeméti Lapok, 1946. június 20. 23 BKMÖL XVII. 46 A Kecskeméti Nemzeti Bizottság iratai 558/1945. Garbera Sándor népügyész leváltását kéri a bizottság az igazságügy-minisztertől. 24 BKMÖL XVII. 43 A Kalocsai Nemzeti Bizottság iratai (a továbbiakban: XVII. 43). 87/1945.