Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA: BETYÁROK KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN AZ 1848/49. ÉVI SZABADSÁGHARC UTÁN

vizsgálati iratait kérte. Nem csak nagyobb méretű rablógyilkossági, rablási eseteket igyekezett felkutatni, hanem a kisebb (egy-két birka, lúd, sertés) lopások is szerepeltek a megoldandó ügyek listáján.

71 1870 végére a vidék nagy részén sikerült helyreállítani a rendet, szórványosan fordultak elő csak lopások - miközben tudott volt, hogy Szegeden szigorú vallatások, kihallgatások folynak. Rádaynak a rend fenntartására is volt gondja, annak szigorú felügyeletére szólította fel Nagy Lajost, Kecskemét polgármesterét, 1870. november 4-én kelt levelében: „... Az oly nagy nehezen fenntartott közbiztonság csak úgy tartható fenn, ha a legkisebb ilyetén jelek feltüntével az újból mutatkozó bajok gyors és sikeres orvoslást nyernek." Ténykedéseinek akkor lesz sikere, írta, ha a hatóságok a legnagyobb eréllyel lépnek fel. Minden egyes felmerülő esetről értesítést várt. Szerinte ugyanis „... kisebb tolvajlások, orgazdaságok elnézése, vagy ki nem derítése bátorítja fel a bűnösöket nagyobb és sűrűbb tolvajlásra és rablásra". A városi csendbiztosoktól heti őrjárati jelentést követelt meg.

72 A kecskeméti tisztiügyésztől több személy Szegedre küldését is kérte. „. ..Kecskemét város és határában évek hosszú során át elkövetett bűntények tárgyában indított vizsgálatok befejezéséhez - mint írta - még több egyének kihallgatása szükségeltetvén."

73 1871-ben elfogatni és Szegedre szállítani rendelte többek között Győré Ferencet, Juhász Imrét, Nyers Jánost, Gubacsi Józsefet, Gudrica Sándort, Regedéi Jánost, Vigyori Fábián Jánost, Katuba Tóth Istvánt, Jólesz Mihályt

74

, Hajnal Pált (aki 1862-ben Habran Péternél mint bojtár szolgált) , Vasvillás Pált, Menykő Istvánt, Repülő Györgyöt, Józsa Mihályt, Benga Istvánt, Kityó Halász Imrét, Pampula Molnár Ferencet, Ördög József kecskemétieket.

76 (A szegedi várban rövid 3 év alatt 2000-nél több ember volt letartóztatva.) A vádlottaknak Szegeden vallomást kellett tenni elkövetett bűntettekről és arról is, hogy korábban hányszor voltak büntetve. Ennek igazolására Ráday Kecskemétről bekérte a rabkönyvi kivonatokat, „mert - mint írta - a fogság és büntetés kiállására vonatkozó adatok, mint egyedül a vádlottak önvallomásaiból merítettek nem egészen megbízhatók."

77 Többek között kérte: - Tarisznyás Mihály 1865. nov. 28-i kirablásával (27 db birkát, 2 szamarat vittek el) kapcsolatos iratokat. (16/1871. tisztiügyészi iratok) - 1866 telén Vikor András és Máté Antal által a borbási tanyák egyikéül 1 pejparipa ellopásával kapcsolatos iratokat. (70/1871. tisztiügyészi iratok) - Szukár József kecskeméti juhásztól 16-17 évvel ezelőtt 6 db birka ellopásával kapcsolatos iratokat. (72/1871. tisztiügyészi iratok) - 1852 tavaszán Pleskó Lőrinc kecskeméti lakos pusztaszeri tanyai birtokostól 10 db birka ellopása val kapcsolatos iratokat. (102/1871. tisztiügyészi iratok) - 1865-ben Gelent István csődöri pusztai tanyájáról 2 db birka és 2 db bárány ellopásával kapcsolatos iratokat. (223/1871. tisztiügyészi iratok) BKMÖL IV. 1621/b. BKMÖL IV. 1621/b 278/1870. sz. irat. Uo., 603/1870. Uo., 95/1871. Uo., 106/1871. Uo., 812/1871. Mindezen ügyekre vonatkozik, hogy a tisztiügyész a vizsgálati iratokat elküldte Rádaynak, így ezek nem maradtak meg sem a tisztiügyész, sem a Kecskeméti Fenyítő Törvényszék iratanyagában a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban. BKMÖL IV. 1621/b 428/1871. sz. irat.