Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)
ELŐADÁSOK - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA: BETYÁROK KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN AZ 1848/49. ÉVI SZABADSÁGHARC UTÁN
Dukai Ferenc 6 havi Tercsi Imre 3 havi fogságot kapott. (Tercsi kivételével a többiek belenyugodtak az ítéletbe.) 57 1869-ben a Fenyítő Törvényszék ügykimutatása szerint 852 ügyet tárgyaltak, ebből 766 elintézést nyert, 86 folyamatban volt. Ezek között emberölési ügy 2, súlyos testi sértés 23, tolvajlás 95, rablás 1, bűnelősegítés 19, veszélyes fenyegetés 4, a többi egyéb ügy. 58 A „betyárvilág" felszámolása A kiegyezés idején nemcsak zilált közjogi, de teljesen feldúlt közbiztonsági állapotok uralkodtak Magyarországon. A kiegyezésig nem sikerült felszámolni az idegen kormányzatnak, de a magyar vármegyéknek sem a „betyárvilágot". A legnagyobb probléma az Alföldön volt. A magyar kormány, a Belügyminisztérium megelégelve az áldatlan állapotokat - 1869. január 4-én az ügy megoldására királyi biztost nevezett ki gr. Ráday Gedeon személyében. (Ráday a Belügyminisztérium rendőrségi osztályának volt a vezetője.) Feladata az Alföld több hatósága 59 , köztük Kecskemét területén is, a „megzavart közbiztonság" helyreállítása, megszilárdítása lett. 60 Ráday 1869. január 18-án tudatta megbízatását Kecskemét elöljáróságával és együttműködésre szólította fel a város vezetőit. Székhelye Szeged, a szegedi vár volt. Ide kérte Kecskemét tisztiügyészétől a következőket: „1. A város területén az utóbbi időben történt merényletek tényvázlatainak rövid kivonatát, a tett intézkedéseket. 2. A város területén lakó ismert gyanús egyének nevét, személyleírását, lakhelyét. 3. A közbiztonsági közegek számát, névjegyzékét, a rájuk bízott területek megnevezését." 61 A megoldatlan bűnügyek felderítése volt legfőbb gondja Rádaynak, ebben munkatársain kívül nagyrészt a katonaságra támaszkodott. Magához rendelte a bűnügyek résztvevőit: tanúkat, károsultakat és vádlottakat. Ráday kecskeméti lakosokat is kihallgatva vallomásukból tudott arról, hogy a város határában 10-12 év óta több rablóbanda létezett és itt, valamint a közel fekvő helységekben borzasztó rablásokat és rablógyilkosságokat vittek véghez. BKMÖL IV. 1621/b 426/1871. Uo., 514/1869. Kecskemét város közgyűlése 1869. január 18-án tárgyalta a belügyminiszter leiratát, melyben br. Wenckheinn Béla belügyminiszter tudatta, hogy az Alföldön annyira veszélyeztetett közbiztonság helyreállítására az intézkedések célszerűbb és gyorsabb kezelésére Pest, Csongrád, Csanád, Temes megyék, Jász-Kunság kerülete, Szeged és Kecskemét sz. kir. városok területére királyi biztost nevezett ki ifj. gr. Ráday Gedeon személyében. BKMÖL IV. 1605/a Kecskemét Város Bizottmányi Közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1869. január 18. gr. Ráday Gedeon (Pest, 1829. júl. 16. - Budapest, 1901. nov. 29.) Ráday László földbirtokos és gr. Wartensleben Ida fia, református, jogot végzett. 1848 nyarától segédfogalmazó a magyar pénzügyminisztériumban. 1849. februártól parancsirtiszt Dembinski, majd Bem altábornagy mellett, főhadnagyi rangig vitte. 1867-től tanácsos a közös Külügyminisztériumban a honvédelmi, illetve a Belügyminisztériumban. Utóbbiban a rendőrségi osztály vezetője. Ráday munkatársnak magával vitte a Belügyminisztériumból Kormos Bélát, Pest vármegye korábbi tiszti alügyészét, akit megvesztegethetetlennek tartottak, és Laucsik Mátét, Fejér vármegye volt központi szolgabíróját, aki viszont fortélyos, ravasz ember hírében állott. Utóbbi fWizsgálóbíróként a nyomozó hatóság feje lett. NAGY CZIROK László, 1965. 24. BKMÖL IV. 1621/b 52/1871. sz. irat.
