Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA: BETYÁROK KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN AZ 1848/49. ÉVI SZABADSÁGHARC UTÁN

rablók arca ruhával volt elfedve, őket nem ismerte fel. (Elmondása szerint testalkatuk közép-forma, ruházatuk: gatya, ujjas és kalap volt.)

26 Amíg Pesten, Budán, Debrecenben, Borsod és Heves megyékben, valamint a Jászság és a Nagykunság területén a katonai rögtönbíráskodást 1853-ban megszüntették a rablási, gyilkossági és gyújtogatási esetekre nézve, addig Pest-Pilis, PestSolt, Szolnok, Csongrád, Békés, Csanád megyékben és a Kiskunsági kerületben a katonai rögtönbíróság továbbra is fennmaradt. 1854. október 28-tól azonban, a „polgári egyénekre nézve polgári rögtönbíróságokat állítottak fel.

27 A rögtönítélés jogának gyakorlását országszerte azon törvényhatóságoknak engedték meg, ahol a rablásokkal párosult útonállások, vagy sürübb szándékos gyújtogatások fordultak elő, ahol a közbiztonság nagyobb veszélynek volt kitéve. A rögtönbíráskodásnál az 1846. május 19-én kiadott „Rögtönítélési szabályok" (némiképp módosított formája) alapján jártak el. A rögtönbíráskodás jogáért (korábban a nádorhoz, vagy távollétében a helytartótanács elnökéhez) 1850 után a helytartóság elnökéhez kellett folyamodni. A jog megszerzése után a rögtönbíráskodás bevezetését hirdetmények útján - pusztákon élőszóval való kihirdetéssel is - tudatni kellett a lakossággal. Általában 1 évre szólt a jog gyakorlásának engedélyezése, ha azt 1 év után nem vonták vissza, ismét ki kellett hirdetni. A rögtönbírósági eljárás alá estek: „a/ a haramiák, azaz olyanok, akik nyereség okáért valakit életétől megfosztottak, b/ rablók, fosztogatók, útonállók, akik személyes megtámadással erőszakos fosztást követtek el, c/ és az előre határozott felgyújtást elkövetők". Ezek az esetek azonban csak akkor tartoztak rögtönítélő bíróság alá, ha a bűnöst a tett elkövetése után űzés, kergetés során fogták el, ha fegyveresen ellenállt, ha a bűntényt a tettes sikerrel végre is hajtotta. Ha a 3 feltétel közül egy is hiányzott a bűneset nem tartozott a rögtönítélő bíróság elé. A rablók feljelentéséért jutalmat tűztek ki. Rögtönítélő bíróságok a törvényszékek helyén működtek, a törvényszék tagjaiból (1 elnök és 4 közbíró) alakultak. A szabályzat rendelkezett az eljárás menetéről, az eljárás jegyzőkönyvbe foglalásának módjáról. Az ítélet azonban nem lehetett más, mint felmentés vagy akasztófa, amely ítéletet 3 óra múlva végre is kellett hajtani. Fellebbezésnek helye nem volt.

28 Kecskemét az önkényuralom időszakában Pest-Solt megye székhelye volt és a közigazgatást irányító megyefőnökségen túl 1854-től itt székelt a Pest-Solt Megyei Törvényszék is. Rögtönítélő bírósági eljárással 1856. február 9-én kötél általi halálra ítéltek két rablót egy páhii tanyán 1855. november 7-én elkövetett rablás miatt.

29 (A rögtönbírósági eljárást 1856-ban és 1857-ben is fenntartották.) Az 1850-es évek közepére Kecskemét környékén rendkívül elharapództak a marharablások. A szolgabíró 1856. október 14-én nyomatékosan felhívta a polgármester figyelmét, hogy a gyanús és általában „rovott" egyénekre különös figyelemmel legyen. Kimutatást kellett készíteni róluk. Hajagos Illés polgármester 129 fős jegyzéket továbbított a szolgabírónak, szerinte a rajtuk szereplők „a felügyelet alá BKMÖL IV. 653 II. 1004/1856. sz. irat. Uo., 347/1854. sz. irat. BKMÖL IV. 1627/b Kecskemét Város Törvényszékének iratai. A Fenyítő Törvényszék iratai, (a továbbiakban: IV. 1627/b). 548/1862. sz. irat. BKMÖL IV, 1615/b Kecskemét város polgármesterének iratai (a továbbiakban: IV. 1615/b). 48/1856. sz. irat.