Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA: BETYÁROK KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN AZ 1848/49. ÉVI SZABADSÁGHARC UTÁN

vételt méltán megérdemlik".

30 A hatóságok sem meggátolni nem tudták a rablókat, sem a nyomukra nem jutottak, hiába állítottak fel újabb csendőrállomást a monostori korcsmában. A pusztákra állított csendőrcsapatok sem tudták megakadályozni Kecskemét terjedelmes pusztáin az igen gyakran előfordult rablásokat, tolvaj lásokat.

31 A csendőrök száma kevésnek bizonyult a puszták nagy terjedelméhez képest. A baromlopások ellen a megyehatóság az állatok megbélyegzését javasolta. A kecskeméti gazdák jószágaikat ezelőtt is ellátták saját bélyegekkel, mégis gyakorivá lett a lopás. A város tanácsa úgy határozott, hogy hatósági bélyegzésükre is szükség van, ugyanakkor a csendőrök számának növelését javasolták.

32 Hosszas kérvényezésre a helytartóság 1858 augusztusában újra engedélyezte városi fegyveres őrök alkalmazását. Kecskemét 8 lovas pusztázó fegyveres őrt állított ki egy csendbiztos vezetése alatt, a városi rendőrök vezetésére pedig, egy gyalogbiztost neveztek ki. Feladatuk volt a folytonos őrjárat a pusztákon, a rablók nyomozása, üldözése. (Fegyverzetük egyenként 2 duplapisztoly és egy karabély. Szolgálatuk teljesítéséről kis könyvet kellett vezetni.)

33 A gyakori rablások meggátlására a helytartóság ügynökök, besúgók alkalmazását is jónak látta. Besúgókat korábban is alkalmazott a város, a legtöbb rablási esetet ezek közreműködésével derítették fel. Mivel egy helytartósági leirat megállapítása szerint a gonosztevők nagy száma a pásztorok közül került ki, a pásztorok felügyeletét is szigorú szabályozás alá vonták. A rablók gyakorta rajtaütöttek a közpénztárakon, a pénzes postai szállítmányokon. A pénzszállítmányok mellé őröket állítottak, a kocsisokat síppal látták el. A megyefőnökség 1858 végén az egész megyére vonatkozóan megállapították a pusztai őrök számát a puszták nagyságához képest: Kecskeméten: 1 vezető 14 lovas Kalocsán: 1 vezető 8 őr Nagykőrösön: 1 vezető 8 őr Dunavecsén: 1 vezető 6 őr Cegléden: 1 vezető 8 őr Kiskőrösön: 1 vezető 6 őr

34 A városon belül is gyakorta előfordultak - főleg éjjelenként - rablások. Ezért megszervezték az éjjeli őrködést, amely esti harangszótól hajnali harangszóig tartott. Az őrök váltását sípjellel tudatták. Vész esetén trombita használatát írták elő. A tolvajt elfogok jutalmat kaptak. A 9 éjjeli őrt szuronyos fegyverekkel látták el. (A 9 őr 2 őrvezető alá tartozott.)

35 BKMÖL IV. 1615/b 269/1856. sz. irat. A csendőrök száma kevés volt a puszták nagyságához képest. Kecskemét belterülete: 66 952 hold Matkó pusztáé 5 850 hold Alpár pusztáé 8 777 „ Köncsög pusztáé 8 000 „ Borbás pusztáé 3 907 „ Monostor pusztáé 11 782 „ Szentkirály pusztáé 18 482 „ Bugac pusztáé 14 454 „ Szentlőrinc pusztáé 11 523 „ Ágasegyháza pusztáé 8 103,, Összesen: 157 830 hold BKMÖL IV. 1609/a 1858. febr. 22. - 65/1858. jkv. sz. A lovat, öszvért, marhát a combján, birkát, kecskét a pofáján, a disznót a fülén bélyegezték meg. Uo., 1858. aug. 2. - 223/1858. jkv. sz. Uo., 1858. nov. 15. - 372/1858. jkv. sz. Uo., 1859. dec. 19. - 741/1859. jkv. sz.