Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGÉNEK VÁZLATOS TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1953-IG

A mindenben és mindenkiben ellenséget látó, „fokozódó osztályharcot" vívó politikai hatalom kriminalizálta a társadalmat jogalkotásával és ezt érvényesítő jogalkalmazásával: emberek tömegei kerültek büntetőeljárások hatálya alá, szenvedtek különböző szankciókat: pl. 1952. első 9 hónapjában negyedmillió személy ellen folyt nyomozás, kb. százezer főt pedig elítéltek. Ebben az évben megtörtént a magyar igazságügyi szervek „átvilágítása" is, és ennek eredményeként a szovjet tanácsadók 1953. januárjában az MDP főtitkárához küldött jelentésükben javasolták az alkotmányban előírt ügyészi szervezet létrehozását. A jelentés szerint „az államügyészség szervei munkájának további megjavítása és a törvényesség megszilárdítása egyik alapvető akadálya, hogy nincs meg a szervező, vezető központ, a Magyar Népköztársaság ügyészsége, amely hivatott a hatalmi szervek és minisztériumok cselekményei törvényessége feletti felügyeletet ellátni. Az Igazságügyi Minisztérium Büntetőjogi Főosztálya alárendelt helyzetében, szervezetében, személyi állománya folytán természetesen nem képes megbirkózni ezekkel a feladatokkal. Ezért javasolnánk a Magyar Népköztársaság ügyészsége felállításának a kérdését döntésre bocsátani, amelynek élén a legfőbb ügyész állana" meghatározott feladatokkal. E tanácsadói jelentés körvonalazta a szervezet kialakításának módozatait is, melynek elfogadása után megkezdődött a javaslatok végrehajtása. Ennek keretében az Országgyűlés 1953. július 4-én megválasztotta a legfőbb ügyészt, aki az MDP Központi Vezetőség Adminisztratív Osztályával közösen néhány nap múlva részletes javaslatot tett a Politikai Bizottság ülésén az alkotmányban előírt Legfőbb Ügyészség felállítására. Az elfogadott határozat megállapította, hogy „még nincs olyan törvényünk, amely konkrét módon meghatározná az ügyészség feladatait, jogait, kötelességét és az ügyészségek szervezetét. Mindez egyik alapvető oka annak, hogy az ügyészi szervek munkája alacsony színvonalú és nem felel meg az alkotmány követelményeinek. A minisztériumok, az alájuk rendelt szervek és az államhatalom helyi szervei feletti felügyelet a törvényesség betartatására vonatkozóan nem vagy alig érvényesül.... Számos esetben előfordul, hogy az állampolgárokat alaptalanul vonják büntetőjogi felelősségre és törvénytelenül veszik őrizetbe, a bűncselekményeket nem fedik fel kellő időben." A határozat döntött arról, hogy az ügyészség kötelessége felügyelni a büntetőeljárások és a büntetés végrehajtása törvényességét, továbbá azt, hogy „a bíróságok által hozott büntető és polgári Ítéletek, határozatok és döntések megfeleljenek a Magyar Népköztársaság törvényeinek". A határozat szerint az ügyészségnek feladata a minisztériumok, az alájuk rendelt hivatalok, a helyi államhatalmi szervek által kiadott rendelkezések, határozatok, utasítások törvényességének felügyelete, és az, hogy az állampolgárok tevékenységük során a törvényeket ne sértsék meg. A határozat szerint az addig kizárólag a Honvédelmi Minisztérium szerveként működő katonai ügyészeket integrálni kell az egységes ügyészségbe. A döntés szerint a vonatkozó jogszabály kiadása után a Legfőbb Ügyészséget kell megszervezni, majd ezután átszervezni és felállítani a megyei és járási ügyészségeket.