Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGÉNEK VÁZLATOS TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1953-IG

A határozatot végrehajtó jogszabály 1953. évi 13. sz. tvr-ként jelent meg, amely meghatározta az ügyészség felépítését, továbbá feladatait az egyes hatóságok, társadalmi szervezetek, állampolgárok eljárásainak törvényessége feletti felügyelet körében. Heteken belül sor került a Legfőbb Ügyészség tényleges felállítására, és így 1953 őszén megkezdte tevékenységét a Népköztársaság Ügyészsége, amelynek a Magyar Köztársaság 1989. október 23-i kikiáltása óta jogutódja a jelenlegi szervezet. Az előadást a magyar büntető jogtudomány kimagasló alakjának, a koronaügyészi posztot is betöltő Vargha Ferencnek még 1907-ben írt gondolataival indokolt befejezni, melyet a megjelenés évéhez képest igazolt az addig eltelt idő, másrészt az utána következő korszakokra a magyar történelem alakulása: „Ahol békés viszonyok uralkodnak, ahol a társadalmi fejlődés rendes mederben halad, ahol a politikai ellentétek egész végletekig menő szertelenségbe nem csapnak át, ott a miniszter (megjegyzés: általános értelemben a politikai hatalom) rendelkezési joga a gyakorlatban alig érezhető... Mihelyt azonban a társadalom szervezetének valamely részében a béke megbomlik, azonnal az ügyészségeket rántja elő a hatalom, s azzal akarja orvosolni a társadalom betegségét".

3 Vargha rámutatott arra, ha „a közvélemény tisztában van vele, hogy a közvádló az igazságszolgáltatásnak objektív közege, aki távol áll a politikától, s politikai ügynökösködésre nem használható fel: jobban megnyugszik bárminemű intézkedésben", és az ügyészt valóban a jog érvényesítőjének tekinti. VARGHA Ferenc, 1907.