Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - BODÓCZKY LÁSZLÓ: A MAGYARORSZÁGI ÍTÉLŐTÁBLAI RENDSZER TÖRTÉNETE

A XIII. századi társadalmi változások döntő hatást gyakoroltak a bírósági szervezetre is. Átalakult mind a központi, mind a vidéki bírósági rendszer és elősegítették a különbírósági rendszer kialakulását. így a bírósági rendszer társadalmilag tagolt és területileg megosztott lett. Az I. Aranybulla (1222) 8. pontja a nádor, míg a 9. pont az országbíró jogkörét terjesztette ki jóval szélesebb személyi körre, mint azt megelőzően volt. A nemesi vármegye jogszolgáltatási autonómiájának első dokumentuma a zalai szerviensek 1232-es oklevele, melyben lehetőséget kaptak a királytól, hogy „igazságot szolgáltassanak". IV. Béla engedélyezte, hogy a megyék szabad lakosai bírákat válasszanak. Elnevezésük: a királyi szolgák bírái. Az 1298: 26. tc. már országosan biztosította a vármegyék számára a bíráskodási jogot. A földesurak a birtokukon tartózkodó szabad parasztok ügyében ítélkezhettek polgári ügyekben. Azok a főurak, akik pallosjoggal rendelkeztek, köztörvényes ügyekben is eljárhattak, és a kiszabott büntetést is végrehajthatták. A vármegyék mellett kialakult előbb a szabad királyi, majd a mezővárosok bírói önállóságai is. Különbíróságként a zsinati bíróság - amely egyházi és világi előkelők ügyeiben - és a lovagi becsületbíróság - udvari vitézek ügyeiben ítélkezett - működött. A kunoknak, jászoknak, székelyeknek, szászoknak külön jogszolgáltatásuk volt, amely évszázadokon át is fennmaradt. A jogalkotói és a sokirányú jogszolgáltató tevékenység jogi ismereteket is igényelt az abban eljárók részéről. Általános volt, hogy jogtudó embereink jogi műveltségüket Páduában, Bolognában, Párizsban, Bécsben, Prágában, Leidenben és más európai egyetemeken szerezték és magukkal hozzták Európa jogi, politikai értékrendjét. Az itt tanulók százai elsajátították a modern római jogot, a kánonjogot, a közjogot. Magukévá tették az akkor uralkodó jogfilozófiai gondolatokat, és nem utolsó sorban számos intézményrendszer alapját teremtették meg. Az Aranybulla, a Tripartitum (1514) a jogalkotásnak olyan remekei, melyek európai szintűek voltak és egy európai értékrendet testesítettek meg. A magyar jogi oktatás elsőként Veszprémben alakult ki már a XII-XIII. században. IV. László 1276. november 18-án kelt oklevelében a következőket írja: „...tudja meg mindenki, hogy Veszprém városában az ország jogainak megőrzését szolgáló jogtudomány művelése első rangra emelkedett". A magyar egyetemeken a XIV. századtól (Pécs 1367, Buda 1395, Pozsony 1467, Kolozsvár 1581) a nemzeti jogi ismeretek mellett római és kánonjogot tanítottak.