Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN

éppen a tájékozódást segítő egyik névbokorfajtát (a homogént) szüntetik meg, s ezáltal az utcanévrendszer szegényedik. Igaz, a heterogén névbokrosítást viszont erősíteni igyekeznek: „A város egyes településrészeiben, a lakónegyedekben célszerű az utcaneveket egy-egy fogalomcsoportból választani (utcanév-bokrosítás)." - A várostörténeti értékekre figyelés a védett utcanevek mellékletbe foglalásának szorgalmazásában ugyanúgy megnyilvánul, mint a következő megállapításban: „Az utcanevek megállapításakor figyelemmel kell lenni a történelmi hagyományokra, a földrajzi környezetre és a nyelvhelyességi követelményekre." Pozitívum annak rendeletbe foglalása is, hogy a helyes névalak megállapításához ki kell kérni az érintett szerv és szakemberek véleményét. - Míg az utcák elnevezése kötelező: „Minden utcát el kell nevezni. Utcanevet csak különösen indokolt esetben szabad megváltoztatni.", a városrészeké csupán lehetőség: „A nagyobb, összefüggő belterületi városrész, lakónegyed, községrész stb. (településrész) - az utca-elnevezési szabályok értelemszerű alkalmazásával - elnevezhető." - Még a megvitatás előtt néhány módosító javaslat megtételére is sor került, ezek rávilágítanak a tanácsrendelet néhány gyenge pontjára. Az egyik tanácstag például észreveszi, hogy aránytalanul nagy hangsúly esik a személyekről elnevezendő utcanevek kérdéskörére, alig-alig érzékelhető, hogy más területről is adható közterületi név, ezért a kiegészítést ilyen határozottan fogalmazták meg: „nemcsak személyekről, hanem fogalomról is el lehet nevezni utcákat." Bár ez is leszűkítő jellegű, de az eredetinél azért jobb. A javaslatok között szerepel az is, hogy ha a városrendezés folytán megszűnik valamely védetté nyilvánított utcanév, a pótlásáról gondoskodni kell. A védett nevek felsorolását a rendelet melléklete tartalmazza. A listán a 25/1967-es tanácsi határozatban védetté nyilvánított nevek szerepelnek, ezt három utcanévvel egészítik most ki: Kada Elek u., Petőfi Sándor u. és Tóth László sétány. Az első önkormányzati rendelet - 25/1991. (VIII. 29.) KR. sz.

85 A tanácsrendszert felváltó önkormányzati forma új rendelet megalkotására késztette a megújult városvezetést (hátterében az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) felhatalmazása áll). Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 1991. augusztus 29-én megtartott ülésén megalkotta a közterület- és városrésznevek megállapításáról, valamint azok jelöléséről szóló önkormányzati rendeletét. Az új rendeletben az alábbi tendenciák rajzolódnak ki: a nyitottság, a nyilvánosság minél szélesebb körű biztosítása; a pontosításra törekvés; a közvetlen politikai befolyás csökkentése. - Az utcanév definíciójában az utótagok felsorolását nem zárják le, hanem három ponttal jelzik, hogy a sor folytatható. - „Az utcanév megállapítását bárki kezdeményezheti." 7. § /1/ (a bárki - a lehető legszélesebb kör). A felterjesztés a Jogi és Ügyrendi Bizottság feladata. - A Közgyűlés hatáskörébe tartozik az utcanév megállapítása, megváltoztatása, védetté nyilvánítása és a városrésznév megállapítása. Az előkészítő munkákba beBKMÖL XXXII. 10. Kecskemét, 1991. aug. 29-ei Kgy.