Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)
TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN
vonják a Kulturális és Sport Bizottságot is, sőt kikérik az érintett lakosság és mindazok véleményét, akiknek cégbejegyzésére az elnevezés kihatással van. - A személyről történő utcaelnevezések esetében duplájára emelik a várakozási időt: a neves személyről halála után 10 évvel lehet csak utcát elnevezni. - További pontosításra törekszenek: a hasonló hangzású utcaneveket is kerülni kell. Ekkor még volt a városban Bácska és Bácskai, Bodza és Bodzái u., Jókai tér és Jókai utca, Vacsi u., Vacsi köz, Külső és Belső Vacsihegyi út. (Ma is van Kecskeméten Bánáti tér és Bánáti utca.) Az utcanévjegyzék tartalmát is pontosítják. - Fontos változás az is, hogy az elnevezés motívumai között hangsúlyosabbá válnak a nem személynévi eredetűek. Ez kifejezésre jut a 2. § /2/-ben ily módon: „Az utcanév a közterület megjelölésére, földrajzi azonosítására, a tájékozódás biztosítására szolgál, egyúttal emléket állít és hagyományt őriz."; a 6. § 121 pontjában: „Az utcaelnevezéskor előnyben kell részesíteni az irányjelölő és a helyhez kötődő neveket az emlékállító utcanevekkel szemben." - A magyar utcanévhagyományok védelmében született az alábbi tiltás is: „Az új elnevezéseknél betűk vagy számjegyek nem helyettesíthetik az utcaneveket." (5.§./l/) A képviselőtestület megtárgyalta az előterjesztést, és néhány észrevétel után elfogadta az önkormányzati rendeletet. Az hozzászólók közül volt, aki azt kérte: ne korlátozzák az időt a személyekről elnevezendő utcák névadását illetően, de leszavazták. Ugyanígy járt az a javaslattevő, aki az emlékállító utcanevek esetében ezt a kiegészítést fontosnak tartotta volna: „Elsősorban kecskeméti jeles emberekről nevezzenek el utcákat." Viszont elfogadta a testület azt a javaslatot, amely a városrésznevek védettségét vétózta meg, illetve, amely a Kulturális Bizottság bevonását kérte az előkészítő munkába. A második önkormányzati rendelet - 19/1996. (IV. 9.) KR. sz. 86 Az első és a második önkormányzati rendelet megalkotása között öt év telik el. A hivatali szempontból minden bizonnyal korszerűbb, máig (2004.) érvényben lévő rendelet több pontját névtani szempontból visszalépésként értékelhetjük. Ilyen például az Értelmező és záró rendelkezéseket megfogalmazó 26. § 1. pontja, amely az előzőnél is tovább szűkíti mértéktartó felsorolást: „A közterület jellege szerint lehet: út, utca, tér, sor, körút, fasor, park, liget, dűlőút, köz." Az értelmezett utótagok között aztán ott van a sétány is, ahogyan a város utcanevei között is. Egy pl. rövidítéssel vagy a végén három ponttal jelezni kellett volna, hogy ezeken kívül más utótagok is adhatók, hiszen a Földrajzinév-bizottság a leggyakoribb utcanévi utótagok jegyzékében 40 elemet sorol fel. 87 Miért ne színesíthetné a kecskeméti utcaneveket egy-egy kert, ösvény, sétaút, udvar, forduló, átjáró vagy egyéb, a terület jellegét jól tükröző utótag? A Domb lakópark példája mutatja, hogy máris született olyan elnevezés, amely nem a felsorolt készletből választott utótagot visel. Nem szerencsés a „névhalmozódás" terminus sem, mert nem azt fejezi ki, amit a magyarázat tartalmaz: „több, más-más jellegű közterület ugyanazon előtaggal történő elnevezése (pl. SzéBKMÖL XXXII. 10. Kecskemét 202/1996. KH. sz. hat. FÁBIÁN Pál-FÖLDI Ervin-HŐNYI Ede, 1998. 97.
