Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN

12. Werbőczi és Fecske utca —* Reiszmann Sándor utca 13. Forrás utca —* Szegedi Lajos utca 14. Révész István utca —> Farkas Sándor utca 15. „a Bethlen körút egy részének Mussolini körútra való és ezideig végre nem hajtott átnevezését a törvényhatósági bizottság hatályon kívül helyezi, és ez a rész továbbra is Bethlen körút marad." A „Megokolás"-ban a következő érvek állnak: „A 3., 7., 12., 14., és 15. számok alatt átnevezett utcák elnevezésüket demokrata ellenes személyekről kapták, a régi nevek megváltoztatását a Nemzeti Bizottság is javasolja, ezeket az elnevezéseket tehát meg kellett szüntetni. A 2. pont alatt feltüntetett régi utcanév szintén nem felel meg az új demokratikus Magyarország politikai irányelveinek, mivel sérelmes lehet a velünk szomszédos nemzetekre. A többi régi utcanevek nem személyekről voltak elnevezve, hanem olyan színtelen és jellegtelen elnevezések voltak, amelyeknek megváltoztatása semmiféle érdeket nem sért. Az új utcanevek a demokratikus Magyarország mártírjairól nyertek túlnyomórészt elnevezést, és az 1-4. pont alatt felsorolt új elnevezések olyan országos jelentőségű személyekről vették elnevezésüket, akik bár Kecskeméttel közelebbi viszonyban nem voltak, mégis illő, hogy nevük és emlékük itt is megörökíttessék. Célszerű volt az 1919-ben elhurcolt és halálra kínzott vértanúk neveiről olyan utcákat elnevezni, ahol a régi elnevezéseknek sem történelmi gyökerük nincs, sem nem fejeznek ki valami különleges és megőrzésre méltó kapcsolatot, mivel a szóban forgó vértanúkat ezekből az utcákból vagy közvetlen közelükből hurcolták el utolsó útjukra. A Széchenyi fasort azért nevezte el a közgyűlés Budai Dezső fasornak, mert Budai utca már van, tehát még egy hasonló nevű utca elnevezés zavart okozott volna. Viszont a városban van Széchenyi város, Széchenyi tér, Széchenyi körút, Belső-Széchenyi utca, tehát Széchenyi István nagy emléke akkor is kellő módon meg lesz örökítve, ha a Széchenyi fasor Budai Dezső fasornak neveztetik el. A 12. pont alatt megjelölt Werbőczy és Fecske utcák azért vonattak össze egy új elnevezés alá, mert ez a két utca egymás folytatását képezi, és így gyakorlatilag és jelentőség szempontjából is szerencsésebb, ha egy elnevezéssel látja őket a város."

45 Az idézetből kirajzolódik előttünk az a tendencia, amely az új idők szellemében zajló utcanévadást meghatározza: - a politikai szempont mindenek fölött áll; - a demokratikus átalakulás társadalmi szellemével teljesen ellentétes a szófajoké, hiszen csak a tulajdonnévi, azon belül is a személynévi eredetű utcanév jöhet számításba, a köznévi eredetűeket nem tartják érdemesnek erre a feladatra; - a funkcionalitás is veszít erejéből, hiszen már kevésbé fontos, hogy kapcsolat legyen az utca és névadója között, az viszont továbbra is szempont, hogy az utcanév egyértelműen tájékoztasson, ne keltsen zavart. A változtatás következtében 5 köznévi előtag tűnt el: a Mezei, Kápolna, Burga, Festő, Forrás, amelyek ráadásul az első, legrégibb elnevezések közül valók. A 45 BKMÖL XXI. 602/a 85/kgy. 7517/1945. hat.