Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN

szavazta. Miután a Werbőczy utcanév felszabadult, megkapták a kadafalviak. Nem fogadták kitörő lelkesedéssel, sőt. Az utca lakói az alábbi tiltakozó levelet juttatták el a kecskeméti önkormányzathoz.

24 „Tisztelt Polgármesteri Hivatal! Felháborodással értesültük arról, hogy az általunk elfogadott és megszokott »Fecske« utca elnevezést »

Werböczy« utcára változtatták. A változtatás okát megértjük és tudomásul vesszük, de az új utcanevet nem tudjuk elfogadni. Környékünkön az a hagyomány teremtődött, hogy az utcák nem személyneveket viselnek, és ez a tradíció a mi tetszésünkkel is találkozott. Szeretnénk folytatni ezt a hagyományt, így nem illik a sorba a »Werböczy« név. Mi a »Szöcske« utcanevet választjuk. Úgy gondoljuk, a demokráciában benne foglaltatik, hogy jogunk van megválasztani utcánk nevét, bár erre Önök eddig nem adtak lehetőséget. Kérjük tehát, követelésünket figyelembe véve változtassák meg döntésüket. Köszönettel: a volt Fecske utca lakói" (20 aláírás és cím zárja a levelet.) Lehet, hogy ha az amerikai tapasztalatokkal rendelkező egykori Kossuth-titkár, László Károly városi főmérnök 1878. április 4-én tett javaslatát elfogadják a városatyák - ti. azt, hogy „amerikai szokás szerént" a kisebb utcáknak csak számot adjanak, és csak a terek és a főutcák kapjanak nevet

25 -, jó 110 év múlva nem alakul ki ilyen parázs hangulat. 2.2. Emlékezzünk régiekről - az emlékállító nevek csoportja A kecskeméti utcanevek ezen legnépesebb csoportja másfél évszázados múlttal rendelkezik. A legkorábbi utcanevek esetében - amint a 2.l-es fejezetben láttuk néhány köztiszteletben álló ember: elsősorban az utca egykori vagy akkori lakójának neve kerülhetett az utcatáblákra. Később (már az 1860-as évektől) igény mutatkozott arra, hogy a helytörténeti szempontból kiemelkedő személyiségek mellett az országosan elismert jeles embereknek, íróknak, költőknek, hadvezéreknek, uralkodóknak is emléket állítsanak ily módon. Eleinte csak a személyek halála után került sor erre a gesztusra, később már élőket is érhetett ilyesfajta megtiszteltetés. A XX. század közepétől a régmúlt nagyjait egyre erőteljesebben szorították ki a közelmúlt hősei. Ez a funkció fokozatosan eltolódott a politika irányába, bizonyos társadalmi érdekek, párteszmék kiszolgálójává vált. A XX. század első két-három évtizedében a személynevek mellett megjelentek a történelmi helynevek, majd az 1960-as évek végén a város történelmi múltjával összefüggő egyéb fogalomkörből is beemeltek néhány jellemző elemet (pl. szélmalom, sörház, cimbalmos, fazekas, barackos). A hagyományőrző, emlékállító kategóBKMÖL XXXII. 10 Kecskemét, 1992. november 23-i ülés jegyzőkönyvének 3. sz. melléklete. BKMÖL IV. 1908/b 2232/1880., 3449/78.