Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN

riában tehát a tulajdonnévi előtagúak mellett a köznéviek is helyt kaptak, különösen a szélcsendes politikai időszakokban. Ezek általában időtállóknak bizonyulnak, míg a politikai indítékú csoport mindenkor érzékenyen reagált a társadalmi változásokra. Mivel az emlékállítás és tisztelet helyett egyre inkább a politikai ambíciók, csoportérdekek motiválják a névadókat, a demokratizmus kiszélesedésével arányosan egyre élesebb viták kísérik a nagyobb névváltoztatási vagy elnevezési procedúrákat. Az alábbiakban a bevezetőben említett nagyobb csomópontok köré gyűjtve megpróbáljuk végigkísérni ennek a csoportnak a változásait. Időnként egy-egy korszak teljes névadási rendszerébe is betekintünk, mert így plasztikusabban kidomborodnak az arányok és tendenciák. A védett nevek és a rendeletek áttekintését is azzal a szándékkal tettük, hogy érzékelhetővé váljék azok aktuális politikai üzenete. 2.2.1. A XIX. - XX. század fordulójának nagy változásai A kecskeméti utcanevek esetében a legjelentősebb változtatásra - az 1900-as évek elején került sor. A főjegyzői hivatal 1905. június 14-i dátummal elkészített egy javaslatot, amelyet az 1905. június 19-i tanácsülésen be is mutatott.

26 Ebben Sándor István főjegyző először a város új beosztásának, illetve a városrészek elkeresztelésének szükségességét veti fel. Elmondja, hogy azok, akik a régi tizedrendszerhez ragaszkodnak, a történelmi hagyományokra hivatkoznak. Ugyanakkor visszásnak és a tizedes számrendszer elveivel ellentétesnek nevezi azt a helyzetet, hogy a városban jelenleg 11 tized van. Ez indokolja a kerületekre való áttérést, méghozzá úgy, hogy mindegyik városrész nevet is kapjon, mert a számokat az emberek nem tudják elég jól megjegyezni. Továbbá javasolja, hogy az egyes kerületek történeti jellegű nevet kapjanak. „A város történetéből vett nevekre, valamint az egyes történeti és ezért fenntartandó utczanevek eredetére vonatkozó adatokat dr. Szilády Károly főlevéltárnok úr volt szíves a levéltárban felkutatni és rendelkezésemre bocsájtani." A háttéranyagok között megtalálható az a kézzel írott feljegyzés is, amely mutatja, hogy milyen komoly előkészítő munka előzte meg ezt a nagyarányú változást. Szilády Károly feljegyzései között vannak értékes helyesírás-történeti, helytörténeti, kultúrtörténeti kitekintések is.

27 Névjavaslatai minden esetben motiváltak. A Személynevek között olyanokat találunk, akiknek kapcsolata volt a várossal, ez indokolhatja az utcaelnevezést még országos nagy nevek esetében is: „Felhasználható nevek még, mert Kecskeméttel bizonyos vonatkozásban vannak: Arany János, Csokonai Mihály, Dugonics András, többször járt Kecskeméten, írt is róla. Tompa Mihály, több egyházi munkáját itt nyomtatták." A Főbb földesurak fejezet azért izgalmas olvasmány, mert ott érezzük a késő utód háláját azok iránt a földesurak iránt, akik a városnak jó gazdái voltak, vagy hozzásegítették a megváltakozáshoz. Itt találjuk a Kenderessy, Koháry, Balay, Vizkeleti, Pászthóy, Fráter utcák, névadóit. De még a nagy Mátyás király is ebben a vonatkozásban érdemel ki utcát: 1458-ban a Lábathlani családnak átírja a várost visszaváltásig. BKMÖL IV. 1908/b 3142/895., 5237/98. Erről bővebben 1. ERDÉLYI Erzsébet, 2004. 65-67.