Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - V. SÁGI NORBERTA: A KECSKEMÉTI KISKERT SZÖVETSÉG MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE (1917-1931)

A kiskertekben termesztett növényféléket, főleg zöldségféléket a következő, 1927-es termelési statisztika

25 mutatja: Sorszám A termény neve Bevetett terület kat. hold nöl Termett összesen mázsa Sorszám A termény neve Bevetett terület kat. hold nöl Szemmag Szalma, szár, takarmány Gumó, levél, toboz, rost, stb. 1. Szemestengeri 15 150 2. Burgonya 40 800 3. Tök főzeléknek 5 25 4. Seprőcirok 1 15 5. Borsó 5 40 6. Bab 5 10 7. Lencse 1 2 8. Mák 5 5 9. Napraforgó 2 3 10. Paprika fűszernek 2 2 11. Paprika zölden 2 10 12. Vöröshagyma 5 150 13. Fejeskáposzta 5 100 14. Kelkáposzta 5 100 15. Paradicsom 5 100 16. Sárgarépa 2 20 17. Petrezselyem 1 10 18. Kalarábé l 10 19. Uborka 2 25 20. Saláta 1 3 Összesen a termőterület: 110 kh A terméketlen terület: 4 kh Összes terület: 114 kh A kezdetekkor a szövetség igyekezett a tagokat vetőmagokkal is segíteni. Bajnóczy Károly városi főkertész, a földmívesiskola főkertésze választmányi tag volt, így az egyik lehetőség az volt, hogy a szövetség tőle, illetve a földmíves-iskolától szerezzen be palántákat.

26 Ezen kívül az Országos Közélelmezési Hivatal többféle vetőmagot ígért, burgonyát, babot, borsót, kukoricát, illetve palántákat is. A vetőburgonyát, mivel nem érkezett meg idejében, a Gazdasági Egyesület 30 korona/mázsa, illetve 30 fillér/kg áron adott a tagoknak, amiből kiskertenként 30 kg burgonyát tudtak kiosztani. A többi beérkezett vetőmagot a tisztviselők között osztották ki, akiknek csupán a szállítás és szétosztás költségeit kellett kifizetniük.

27 25 BKMÖL X. 113 Termelési statisztika az 1927. évtől. 26 Uo., Kgy.jk. 1917. febr. 22. 27 Uo., 1917. ápr. 11. és máj. 15.