Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - V. SÁGI NORBERTA: A KECSKEMÉTI KISKERT SZÖVETSÉG MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE (1917-1931)

A következő, 1918-as évben a földművelési miniszter vetőmagokat utalt ki a kertészkedő tisztviselők részére, burgonyát, babot, borsót, kukoricát és egyéb veteménymagokat. Ebben az esetben is csak a szállítási költségeket kellett a címzetteknek megfizetniük.

28 A kiskertcélokra nem alkalmas vízállásos, nádas területeket mint kaszálókat értékesítette a vezetőség. 1929 végén összesen 4 kh 572 négyszögöl parcellázott és 1 kh 1390 négyszögöl parcellázatlan ilyen területe volt az egyesületnek. A kaszálók bérlete tavasztól őszig tartott. A kiskertek területét novembertől februárig legeltetésre adták bérbe, így a terület trágyázása is megoldódott.

30 A kiskertek őrzésére kezdetektől fogva csőszt fogadtak, akinek bére pénzből és illetményföldből állt.

31 Közgyűlési határozat értelmében csősszel nem volt szabad a kiskertet munkáltatni.

32 Az első évben 2 csőszt alkalmaztak, akik parcellánként 2 korona őrzési díjat kaptak, amit a tagoktól szedtek be. Második évben már 4 csőszt vettek fel, akik közül télire csak egy maradt alkalmazásban, téli hónapokra havi 200, nyáron havi 280 korona fizetésért és kertrészletért. A nyári hónapokra l-l segédcsőszt is alkalmaztak melléjük „a sok értéket képviselő terményeknek megőrzése végett".

33 1920-ra a csőszök bére kiskertenként 25 koronára, 192l-re 26 koronára emelkedett. Az 1923-as pénzügyi jelentésben egy csőszbér 15 000 korona, de 1924 tavaszán - a korona romlása miatt, - pótköltségvetésben már 300 000 korona szerepel, ami egy évre, vagyis 8 hónapra 14 400 000 korona volt.

34 1925-27 között a csőszbér 300 000 korona volt, ugyanekkor egy kiskertért 2530 000 koronát szedtek be.

35 1930-ban a közgyűlésen 30 pengő havi fizetést állapítanak meg a csőszöknek, akiket 11 hónapra fizettek. Ebben az évben 6 csőszt alkalmaztak.

36 A szervezet ügyvitele Kezdetben az ügyintézői teendőket és a kézbesítést is a választmányi tagok igyekeztek elvégezni, ám ez már a második évben soknak bizonyult. Ekkorra úgy megszaporodtak az ügyintézői teendők, hogy külön munkaerőt kellett alkalmazni. 1919-ben a szolgai és kézbesítői teendők végzésére is fel kellett valakit fogadni, akinek bére a csőszökhöz hasonlatosan pénz (300 korona) és földterület (200 négyszögöl) volt. 1919-től a kiskertügyeket a választmány vitte, mert a közgyűlések gyakran nem voltak szavazatképesek. Ekkor jelentkeztek az első személyi cserék is, az elnök lemondott még az év elején, kérve, hogy a választmány egy nálánál fiatalabb, agilisabb és jobban ráérő embert bízzon meg az elnöki teendők elvégzésével. Végül a BKMÖL X. 113 Kgy.jk. 1918. ápr. 8. Uo., Levelezés. A KKE 1929-es keltezésű története. Uo., Választmányi ülések jegyzőkönyve. 1927. jún. 9. Uo., Kgy.jk. 1918. nov. 11. Uo., 1917. júl. 19. Uo., 1919. júl. 27. Uo., Pénzügyi jelentések, 1924. márc. 27. Uo., 1925. okt. 1. Uo., Kgy.jk. 1930.jún. 22. Uo., 1919. ápr. 12. A parcellák kiosztásának idejére alkalmazott pénztáros és a kisegíő munkaerő 2020 korona napidíjat kaptak.