Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - SZABÓ ATTILA: SOLT VIDÉKÉNEK ÚRBÉRI VISZONYAI A 18-19. SZÁZADBAN

A művelési ágak aránya néhány településen 1789 és 1865 között (%) * # Akasztó*** )stag* íaegyháza^ íavecse* * « * Ikcrt**** Akasztó*** a < 3 Q 3 Q U O "o w cg > Szántó 1789 23 39 4 17 20 32 8 Szántó 1851-65 22 41 8 15 25 (réttel) 24 14 Rét 1789 24 33 12 12 24 28 6 Rét 1851-65 14 20 21 7 34 9 Legelő 1789 48 11 52 52 37 23 83 Legelő 1851-65 44 11 63 60 47 33 58 Szőlő 1789 4 2 6 13 2 3 1 Szőlő 1851-65 1 7 8 18 2 9 9 Kert 1789 1 10 12 3 7 13 1 Kert 1851-65 18 3 Erdő 1789 6 9 3 11 1 1 Erdő 1851-65 11 8 4 Vízállás 1851-65 19 10 3 *1851, ** 1860, ***1864, ****1865 Az akkori termelési eszközök technikai színvonala nem tette lehetővé a szántóföldi termelés minőségi javítását. Az úrbéri egyesség idején a müvelés továbbra is nyomásos rendszerben történt. A legtöbb helyen három nyomás dívott, de például Akasztón, Kiskőrösön, Patajon még 1860-ban is kétnyomásos rendszert használtak. Minthogy csak a magasabb részeket tudták művelni, a szántóföldek „a víz árja miatt egymástól elszakasztva széjjel" feküdtek. Sok esetben a földeken nem voltak dűlőutak, így „aki később szánt a mások bevetett földjein keresztül kéntelen járni". Az őszi vetés alá háromszor, a tavaszi alá kétszer szántottak. Trágyázás legfeljebb csak annyiból állt, hogy „a helybeli Pásztor tsekély szívességért a keze alatt lévő Gulyát valamely földön egy vagy többször meg hálatja"

45 A Festetics család szalkszentmártoni majorságában a „gulya járás minden évben más helyre tétetik", hogy megtrágyázzák a földeket. Dunavecsén 1848 után a felszabadult úrbéri földeket „nagyon kezdik trágyázni", de a tanyaföldeket a távolság miatt nem lehetett trágyával ellátni.

46 43 MAGYARORSZÁG, 1996. 112-138.; FÉNYES Elek, 1851. 33-34., 37., 287.; Úrb. per, Akasztó, 1864.; Úrb. per, Dunaegyháza, 1864.; Úrb. per, Ordas, I860.; Úrb. per, Vadkert, 1865. 44 Úrb. per, Akasztó, 1825. 45 Uo. 46 GALGÓCZI Károly, 1855. 266.