Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - SZABÓ ATTILA: SOLT VIDÉKÉNEK ÚRBÉRI VISZONYAI A 18-19. SZÁZADBAN

és Dunaegyháza lakói kényszerültek.

12 (A Ráday család apostagi jobbágyai például évente két mázsa vizát vittek Pécelre.) Mindössze az időről időre megújított kontraktusokban rögzítették az egyre gyarapodó népesség cenzusának mértékét, emelkedését, így Akasztón 1768-ig 100 forintról 700-ra, Kiskőrösön 150 forintról 3400-ra, Vadkerten 600 forintról 2200-ra növekedett a bérleti összeg. Az Urbárium bevezetése előtt összeírták a jobbágyok által használt határt és az úrbéri népességet. Az úrbéri szolgáltatások egységesítése érdekében a határt osztályozták földminőség szerint, ugyanis ettől függött a telkek nagysága: első osztályú telkeket (24 hold szántóval) Dunavecsén, Solton, Szalkszentmártonban és Tasson, második osztályúak (26 hold szántóval) Apostagon, harmadik osztályúak (28 hold szántóval) pedig Akasztón, Kiskőrösön, Ordason és Vadkerten alakítottak ki. Mivel a kaszálókat (egy egész telekhez egy enbervágó vagy hold tartozott, kivéve Apostagot, ahol csak 10 holdra terjedt ki a rét) a gyengébb területeken élték, sarjúkaszálást sehol nem tehettek. A zsellérekkel benépesített Dunaegyházán és Kishartán nem alakítottak ki jobbágytelkeket sem a földesurak. Az Urbárium szerint egész telkenként 52 igás, vagy 104 kézi robottal, az egy külső telek nyolcadánál kisebb területtel, vagy földdel egyáltalán nem bíró házas zsellérek évi 18 kézi, a hazátlanok pedig évi 12 nap kézi robottal szolgáltak „nap-kelettűl nap-nyugodtig", beleszámítva ebbe a munkába menet és visszatérés, továbbá az állatok etetésének és itatásának idejét, igásmunka esetén „négy marhával, maga boronájával, ekéjével". A robotot továbbá duplán lehetett igénybe venni kaszáláskor, aratáskor és szüretkor. 1770-ben elvileg a hét falu és az öt mezőváros lakói összesen 56 602 gyalog robottal tartoztak földesuraiknak. Az egy forint cenzust a jobbágyok és házas zsellérek egyformán fizették. A termés kilencede szintén a járadék részét képezte. A telkek után adott a falu fonott kendert, főzött vajat, kappant, csirkét és tojást. Az úrbéres viszonyok 1770-ben és 1828-ban Helység (osztály) Év Jobbágy Házas zsellér Hazátlan zsellér Telkek száma Átlag telek Jobbágyzsellér arány Dunavecse (I.) 1770 333 143 33 41,6 0,12 65-35 Dunavecse (I.) 1828 298 514 68 37,2 0,12 34 - 66 Solt (I.) 1770 263 82 26 119 0,45 71-29 Solt(L) 1828 299 491 67 117,7 0,39 35 - 65 Szalkszentmárton (I.) 1770 108 122 6 23,9 0,22 46-54 Szalkszentmárton (I.) 1828 268 165 55 99,7 0,37 55-45 Tass (I.) 1770 126 17 1 64,4 0,51 87-13 Tass (I.) 1828 154 80 31 63,2 0,41 58-42 Apostag (II.) 1770 76 50 25,7 0,34 60-40 Apostag (II.) 1828 100 244 83 40,7 0,41 23-77 NÓVÁK László, 1979. 508-563. SPIRA György, 1973. Táblázat.