Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA A mezővárosi autonómia lehetőségei és korlátai Pest-Pilis-Solt vármegyében 1711-1848 között

István 1800-tól.) Ez a rendszer 1836-ig működött, amikor ismét áttértek az évenkénti választásra. Ugyanakkor megfigyelhető olyan kisebb mezőváros esetében is mint Pataj, az urasági döntés a háromévenkénti választásról. 7 Az éves bíróság kezdete, a tisztújítás, a restauráció a XVIII. század közepén változott Szent György napról (április 24.) mindszent napjára (november 1.), a „katonai év" kezdetére, amikor az előző évi katonatartást és más adókat elszámolták. Nagykőrösön 1757-ben tértek át az áprilisi időpontról novemberi választásra, majd 1770-1800 között visszatértek április 24-re. 1801-ben ismét november 1. lett a tisztújítás ideje a „közrend megegyezésével", miután a főbíró 1801. október 19-én a tanácsülésen proponálta, hogy „csak nem mindenütt a Tisztviselőknek választásának ideje Mindszent napkor volna, és talán csak ezen városban vigeálna a Szent György napi restauráció.

68 Nem csekély érv szólt az őszi tisztújítás mellett azért is, mert a másodbíró, az adószedő és más számadásra kötelezett személy a számadását időben el tudta készíteni. Kalocsán és Vácon a tisztújítás - vagy ahogyan az utóbbi helyen gyakrabban nevezték - az „Építtő Szék" tartása a naptári év elején volt: Vácon 1790 és 1847 között 28 választás közül csak hat történt januáron kívül más hónapban.

69 A tisztújítás nemcsak a főbíró személyére terjedt ki, hanem évente választás alá estek „minden Tisztviselők a fő Bírói Hivataltól kezdve, a legutolsó Város szolgájáig".

70 Míg a főbíró választása az egész közösség előtt zajlott, addig a többi tisztségviselő megerősítése vagy cseréje a belső tanács jogköre maradt. Több esetben a helyszínen derült ki, hogy a jelöltek egyike-másika a korábbi funkcióit nem pontosan látta el, például nem számoltak el. Ebben az esetben azonnal kiestek a jelöltek közül, mint Ráckevén 1843-ban Gózon István népszónok és Szakáll István kapitány.

71 A nagykőrösi gyakorlat szerint miután a nép megválasztotta ünnepélyes keretek közt a főbírót, ő pedig nyomban kinevezte a másodbírót a tanács által kandidált jelöltek közül. Ezután a tanács visszavonult a városháza tanácskozó termébe, ahol „elválasztották" az adószedőt, a tutorokat, a borbírót, a két jegyzőt, a fiskálist, a kancellistát a városgazdát, a hadnagyokat, a strázsamestereket, a darabontokat, a tizedeseket, az éjjeli vigyázókat, a toronyőröket és (szükség esetén) kiegészítették saját soraikat.

72 1818-tól úgy történt a kiegészítés, hogy a megürült helyre a tanács négy főt jelölt, és abból választott a külső tanács. A cselédek választása a „bírói hivatalra bízatott". Vácon a már hivatalban lévő bíró, a prefektussal a templomból visszament a városházára, ahol a tanács és a választott polgárság köszöntötték. A bíró megválasztása után került sor a polgármesterek, a magisztrátus és a külső tanács tagjainak a megválasztására. Más településeken, mint Dömsödön a „nép egyetértésével" választották meg a perceptort is, viszont a főbíró a két bakter és a három csősz megbízását másnap a főbíró egy személyben intézte. A tanács tagjait csak kivételesen cserélték. Altalánosnak mondható az, hogy a meghalt, vagy „elöregedett" szenátorokat pótolták. Megfigyelhető, hogy a tanács felhasználta az ilyen alkalmakat arra, hogy fontos tisztviselőket emeljen be tagjai sorába: Nagykőrösön 1798. április 25-én a főbíró előterjesztésére tanácsnokká válaszBKMÖL, DPMTTan. ül. jkv. 1774. november 6. PML NKO, NVT. Tan. ül. jkv. 1801. október 19, november 1. FORRÓ Katalin 1995. 87. PML NKO, NVT Tan. ül. jkv. 1801. október 19. PML, RMTTan. ül. jkv. 1843. nov. 1. PML NKO, NVT Tan. ül. jkv. 1820. novemberi.