Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

KNIPL ISTVÁN Volksbundtól a Waffen SS-ig

bácsit, és úgy megverték, s azt mondták neki: magyar kenyeret eszik és nem tud magyarul. Nagyon megverték pedig 70 fölött volt már. De ő csak sírt, annyira, de annyira sírt az az öreg ember. "

98 Császártöltésen a szemtanúk beszámolói alapján feltételezhetjük, hogy nem történtek nagyobb összetűzések a Volksbund tagjai és a község lakossága között. Az ellentétek itt is megvoltak, mivel a „ Volksbundot nem szerették, és akkor nem is volt itt, mondom nem volt Volksbund, nem is foglalkoztak velük, nagyon még a kitelepítésnél se, mert általában vagyontalanok voltak, akik abban voltak. "

99 Az összetűzések feltehetőleg megmaradtak a szóbeli csatározás, gúnyolódás határain belül. „Ok mondták, hogy cigány, de mi rá se hederítettünk. Apám ilyen gúnyos ember volt, és mindig mondta: »Volksbund Puaba Deutschland zu« (Volksbund gyerekek vissza Németországba!). "

l0

° A jelentős számú magyar érzelmű sváb jelenléte ellenére nem szerveződtek meg a településeken a Hűségmozgalom helyi csoportjai, (nálunk ugyan nem alakult ki a Hűségmozgalom, de szimpatizáns tagja volt rengeteg)'

01 melyek szervezett kereteket adhattak volna az ellenállásnak. A településeken és főként Nemesnádudvaron ennek ellenére volt érezhető hatása a Hüségmozgalomnak, mivel a mozgalom megindulásának hírére, a településen 1942-ben többen is ki akartak lépni az egyesületből, s ezt a helyi vezetőség csak fenyegetésekkel tudta megakadályozni.

102 Tömeges kilépésekre majd csak a második és harmadik SS toborzás alkalmával került sor, s ekkor a települések lakosai között meglevő ellentétek is még súlyosabbakká váltak, illetve ezek az ellentétek elérték a Volksbundot is, s belülről kezdték el bomlasztani. Toborzások a Waffen SS részére Császártöltés, Hajós és Nemesnádudvar községekben Az első toborzóakció A helyi egyesületek legfontosabb feladatává a németség életének megszervezése mellett, a háború előrehaladtával, a német hadsereg és azon belül is a Waffen SS emberutánpótlásának a megszervezése vált. A német hadsereg és azon belül a Waffen SS súlyos háborús veszteségei szükségessé tették a német vezetés számára, hogy az utánpótlásba minél nagyobb tömegeket vonjanak be. Jelentős utánpótlásbázist és tartalékot jelentettek a Harmadik Birodalom számára a birodalmon kívül élő német csoportok. Ezek emberanyagának igénybevételéhez azonban államközi egyezményekre volt szükség. A magyar kormánnyal 1942. január 6-9. között folytatott tárgyalásokat Ribbentropp, a megegyezés aláírására 1942. február 12-én került sor. Az egyezményben a magyar kormány hozzájárul, hogy magyar állampolgárokat toborozzanak a Waffen SS számára. A toborzást a 18-30 év közötti férfilakosságra terjeszették ki, a sajtó és a nyilvánosság kizárásával. A toborzóakció megszervezését a Volksbund végezte. A toborzott katonák nem szolgálhattak Magyarországon, a hozzátartozók segélyezése és a toborzás 98 T. MOLNÁR Gizella MOL VII. K 149. 1942-5 6008. 249. csomó, FEHÉR István, 1983.