Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

KNIPL ISTVÁN Volksbundtól a Waffen SS-ig

költségeinek előteremtése a német kormány feladata volt.

103 A fegyveres SS-be jelentkezést kizárólag önkéntes alapon, kiskorúak esetében szülői engedéllyel lehetett megtenni, továbbá a bevonult magyar állampolgárok elveszítették magyar állampolgárságukat. 1 Az egyezmény aláírása után megindult a toborzás a hazai németség körében. A környékbeli németség számára Kalocsán állítottak fel toborzóirodát. A toborzáshoz hozzátartozott a kíméletlen propaganda is. A Duna-Tisza közén lakó svábság körében a legtöbbet terjesztett propagandaszöveg szerint a Duna-Tisza közét a svábok tették termővé, ezért ez a terület őket illeti, s a háború után azt meg is fogják kapni, mivel a magyarokat ki fogják telepíteni Ukrajnába.

105 Többek között ezzel az ígérettel tudták a szegény, illetve nincstelen réteg fiait a bevonulásra csábítani, mivel mindenki legfontosabb álma teljesült volna a háború után azzal, hogy földet kap. A propagandához hozzátartozott a megfélemlítés is. „Aki nem jelentkezik, leköpjük. Aki most nem tart velünk, beverjük a fejét. Aki most meglóg, annak az életébe kerülhet. "

m „Aki nem jelentkezik, azt elviszi a fekete kocsi."

101 Az ilyen és ehhez hasonló fenyegetések mindennaposak lehettek a településeken. A propaganda és az ígéretek hatására főként a nincstelen, cseléd fiatalok álltak be az SS kötelékébe.

108 „... '41 után elkezdődött a német hadseregbe a toborzás itt a faluban is. Innen is mentek, úgymond, SS-katonának. ígértek fűt-fát. Nekik olyan mindegy, hogy magyar katona vagy, vagy német, úgyis együtt harcoltok. Ha német tagja vagy, utána nem tudom mennyi földet kapsz, ezt kapsz, azt kapsz - tehát ilyen hitegetések voltak és ezek az egyszerű fiúk bedőltek ezeknek a dolgoknak, és SS-katonának mentek. "

109 „A 15 éves gyereknek nincs annyi esze, hogy meg is lehet halni. Ok csak azt látták, hogy jobb lesz. Nem kell már cselédnek lenni. "

n0 Konrad Lorenz SS-tábornok véleménye szerint az önkéntes jelentkezésnek az alábbi okai lehettek: - a hazai németség vágya, hogy harcolhasson a Német Birodalomért, - a hazai németek felismerték, hogy sorsuk szorosan összefügg a Német Birodalom sorsával, s ezért harcolnak érte, - oppozícióban voltak a magyar katonai szolgálattal, mivel ott gyakran súlyos zaklatásoknak voltak kitéve, - a hozzátartozóknak ígért gazdasági előnyök és juttatások miatt léptek be, - ha már be kell vonulniuk, akkor inkább a német hadseregbe vonulnak be.

111 Véleményünk szerint a Lorenz által felsorolt okok közül, az általunk vizsgált települések esetében a bevonulás legfontosabb okai nem a Birodalomhoz kapcsolódó érzések, s nem a magyar hadseregtől való félelem voltak, hanem a propagandában megígért magas juttatások az otthon maradottaknak, illetve a háború utáni földszerzés lehetősége. TILKOVSZKY Lóránt, 1974. 35-39. TILKOVSZKY Lóránt, 1978. 185. TILKOVSZKY Lóránt, 1974. 40. TILKOVSZKY Lóránt, 1974. 44. HECKENBERGER Péter, 1991. 80. TILKOVSZKY Lóránt, 1974. 40. 43. TILKOVSZKY Lóránt, 1974. 67.