Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

meg). A külső, keleti mellékág még a 19. sz. közepén is élő víz volt, melynek emléke a Kishalas sor nevében maradt fenn. Kis Kalocsai görönd a Malom utca és a Kubinszky utca - Zöldfa utca között lévő területen helyezkedik el. Kossuth Lajos utcai görönd az utca két oldalán, nagyjából a rendőrkapitányságtól a Pataji útig húzódott. Északról a Hunyadi Sporttelep helyén lévő Lepcsobora (Légcsobora) mocsár és az attól keleti irányba húzódó árokszerü mélyedés, délről a Kubinszky utca és a Kossuth Lajos utca között húzódó, részben már feltöltődött horpadás határolja. 48-as utcai görönd az utca két oldalán, a Lepcsobora (Légcsobora) mocsár

7 és a mai Csorna-foktői árapasztó csatorna között húzódik. A középkori és a török kori Kalocsa településszerkezete Kalocsa környéke a honfoglalás után az Árpád nemzetség szállásterületéhez tartozott. A közelben volt a négy Árpád-fi szállásterületének közös határa, ezért Kalocsa az Árpád nemzetség egyik fontos családi tanácskozó helye, központja lett. István király az államalapítást követő egyházszervező munkája során az egyházi központokat a királyi birtokokon alapította meg. így volt Kalocsa esetében is, ahol 1000 körül megalapította a kalocsai érsekséget, mely Esztergom után a magyar katolikus egyház második legfontosabb központja lett. A települést és a környék néhány jelentősebb birtoktestét a kalocsai érseknek adományozta, ezzel a tettével évszázadokra meghatározva Kalocsa sorsát. A középkori Kalocsa a belvárosi göröndön alakult ki, amely legjobban volt védve a gyakori vízjárásoktól, mivel ez a terület emelkedett ki legmagasabban a környezetéből és megfelelő nagyságú volt ahhoz, hogy a középkori Kalocsát befogadja. Tulajdonképpen kél párhuzamos utcából (a mai Szent István király út és a Hunyadi János utca), továbbá az utcák északi végén, a görönd legmagasabb pontján lévő nagyobb térből (a mai Szentháromság tér, illetve a Szent István király út és a Hunyadi utca eleje a Belvárosi Általános Iskola épületéig) állt. A téren állt az érseki vár, a főszékesegyház, a városi plébániatemplom és egy kápolna. A plébániatemplom és a kápolna között terült el a temető.

9 Az utcákról és az épületekről nagyon kevés adat maradt fenn, amelyeknek egy része már a török megszállás idején keletkezett.

10 A két utca neve, valószínűleg azonos volt az 1548-as török adóösszeírásban szereplő utcanevekkel. A nagyobbik utca (a mai Szent István király út) Nagy utca, a kisebbik (a mai Hunyadi János utca) Kis utca nevet viselhette." Az egyházi rendeltetésű épületektől délkeletre terült el a polgárváros, amit a mai Kalocsai Gyermekotthon, a Szent István király út 17. és a Hunyadi utca alsó részéről előkerült régészeti leletek bizonyítanak. Kalocsa középkori érsekei a 11. sz. vége után inkább a Szent László király által alapított második érseki székhelyen, az érsekség központibb helyén fekvő Bácsban tartózkodtak, minek következtében Kalocsa fejlődése lelassult, majd hanyatlásnak indult. Csupán Győri Saul érsek (1192-1202) szakította meg ezt a folyamatot, ö inkább Kalocsán tartózkodott. Kalocsai jelenléte a város 7 Térkép 1881. s GYŐRFFY György 1977. 73. GYŐRFFY György 1987. 431. 10 CSELEBI, Evlia 1904-1908. 2. köt. 214-215. 11 VASS Előd 1980. 49.