Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

megújult fejlődését hozta magával. Feltehetően érseksége alatt jött létre a kőfaragó, templomépítő kalocsai műhely, amelynek tagjai több magyar templom, így a második kalocsai székesegyház építésénél is közreműködtek.

12 A kalocsai vár nagyjából egyidős az érsekséggel. Asztrik (1000-1034 körül) építette fából és földtöltésből a vízivár jellegű erődítményt a mai érseki kastély helyén. Keletről a Kígyós, északról és nyugatról a Csilás Palé, délről mesterséges vizesárok határolta. A tatárjárás idején pusztult el. Az elpusztult várat Benedek ( 1243— 1254) építette újjá kőből. Maradványait felhasználták a 18. századi kastély építésekor. Károly Róbert Jánki László (1317-1337) halála után, 1337-ben lefoglalta a gazdátlanul maradt várat, és besorolta a magyar várrendszerbe. A királyi uralom alatt tovább építették, erősítették, és királyi helyőrség tartózkodott benne. Károly Róbert halála után, 1342-ben került vissza az érsekség tulajdonába, s a közelgő török veszély miatt, a 15. század végén Váradi Péter (1481-1501), 1523-ban pedig Tomori Pál (1523-1526) tovább erősítették.

13 A mohácsi csatavesztés után többször cserélt gazdát, majd 1541 őszén a törökök végleg elfoglalták, 1543 után állandó, kis létszámú török helyőrség került a várba. Mivel a várnak nem volt különösebb katonai jelentősége, a török megszállás alatt nem foglalkoztak a karbantartásával. 1602-ben vagy 1603-ban Pográny Benedek naszádos hajdúi felgyújtották a várat és a várost. A pusztulás olyan nagy mértékű volt, hogy a török helyőrség ideiglenesen el is hagyta Kalocsát, s visszatértük után nem állították helyre a várat. Helyreállításával csak a 18. sz. elején Széchenyi Pál (1696-1710) és Csáky Imre (1710-1732) próbálko14 zott. Az első székesegyház Asztrik idejében épült, 1000 után a mai föszékesegyház helyén, de némileg eltérő tájolással. Míg a mai templom tengelye kelet-nyugati irányú, addig az első székesegyház tengelye kb. 25-26°-kal eltért tőle. Háromhajós, bazilikális elrendezésű templom volt, különálló két toronnyal, amiket később egybeépítettek a templommal.

15 A második székesegyház építését ugyanazon a helyen kezdték el 1210 körül, ahol az első templom állt, de tájolása már K-Ny-i volt. A francia hatást (kora gótikus stílusjegyek) mutató román stílusú háromhajós és egy kereszthajós székesegyház építése 1230 előtt fejeződött be.

16 A középkor folyamán a mai föszékesegyház helyén még egy templom épült. Vitatott, hogy az 1380 körül elkészült harmadik székesegyház teljesen újonnan épített templom volt, vagy a franciás, kora gótikus stílusjegyeket hordozó román templomot építették-e át kéttornyú román stílusú templommá. Az átépítés mellett szól, hogy az újabb templom szintén háromhajós és egy kereszthajós volt. A templom 1602-ben vagy 1603-ban pusztult el, amikor a naszádos hajdúk felégették Kalocsát.

17 12 MAROSI Ernő 2000. 65-67. 13 WINKLER Pál 1932. 5-13. 14 ASBÓTH Miklós 1998. 63-64. 15 PINTÉR Imre 1942. 12-14. 16 MAROSI Ernő 2000. 65-67. 17 WINKLER Pál 1929. 49-50.