Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

megesett mind Kecskeméten, mind Nagykőrösön. Vagy a Garay név olvasásakor gondolhatunk Az obsitos szerzőjére, hiszen a nagyotmondó katona alakját megrajzoló népszerű költőnek, a szabadságharc lelkes hívének ott lehetne a helye az utcanévtáblákon. Szóba jöhetne még az oligarcha család is, főként, ha a Hunyadivárosban kapott volna utcát. Ám a kuruc kori Kecskemét történelmét lapozgatva egyszer csak szemünkbe ötlik Garai János jegyző neve, akit Bercsényi (ő is kapott egy utcát ugyanekkor) Nagyszombatban hetekig fogságban tartott, akárcsak Károlyi Sándor (minden bizonnyal az ő vezetékneve szerepel a Károlyi utca nevében) egy Szívós János nevü elöljárót (ő a SZÍVÓS utca névadója?).

85 A névbokrosítási szándék nyilvánvaló a Katona József u., Bánk bán u., Erkel u. esetében. A Bihari utca névadóját ez a tény segít megtalálni. A névbokor miatt gyanakodhatunk Bihari Ákosra, aki drámai színészként játszotta Bánk bánt, Petur bánt (1905-ben a kecskeméti Katona József Színház igazgatója volt). A Wesselényi utca sem az árvízi hajósról kaphatta nevét, inkább a város hajdani földesuráról, az egykori nádorról, akinek az özvegye, Széchy Mária ugyanabban az időben szintén kiérdemelt egy utcát Kecskeméten. A Simonyi utca névadója Antal vagy János? Esetleg más valaki? A Bódogh (?Antal) utca már elnevezésekor elindult a köznevesülés útján, hiszen Boldogh formában jegyzik be az új utcanevek sorába (ma már a -h sem utal egykori családnévi voltára.) Most csupán érzékeltettük a besorolás és azonosítás nehézségeit, de körültekintő kutatómunka után valamennyi név a helyére kerülhet. Az utótagok sem kerülték el a változást: a belterületen tovább fogyott a közök száma (az amúgy is túlterhelt utca javára), a közök csak a külterületeken őrizték rendületlenül az ősi funkciójukat. A Tatár sor kivételével a sor utótag is átalakult. A Fürdő sor Jász utcává avanzsált, több sorból körút lett, kifejezésre juttatva a városiasodást, az utcaszerkezet megváltozását és a városrészlezáró jelleget. (A 6 kőrútból 5 tulajdonnévi előtagú nevet kapott, és valamennyi azonos nevet visel városrészével.) Az út utótagok száma megnőtt (13), ám eredeti szerepük már nem tükröződik az előtagjában elvont főnevet viselő Szabadság út (Külső és Belső), vagy az emlékállító nevek csoportját reprezentáló Rákóczi és Thököly út esetében. Tovább szaporodott a tér utótagú közterületnevek száma. A 17 térnév közül mindössze kettő nem személynévi eredetű (Szabadság, Rávágy). A kétszáznál valamivel több utca utótagú elnevezésből 88 változott meg, ezekből pedig 70 személynévre. A köznévi-tulajdonnévi eredetű előtagok aránya valamivel kedvezőbben alakult az új elnevezésekben. (A Mellékletben található két grafikon számszerűen is ábrázolja a változásokat.) Összegzésként elmondhatjuk, hogy a XX. század elején lezajlott „keresztelő" nyomán modernebb, a korabeli névdivatnak és a hivatali ügyintézésnek jobban megfelelő utcanévrendszer jött létre Kecskeméten, ugyanakkor a város sokat veszített sajátos színeiből, jellegzetes jegyeiből. Bár a közterületi neveknek csaknem felét kitevő személynévi eredetű névállomány nagy része még motivált (jelentős számú jeles kecskeméti, vagy a várossal valamilyen kapcsolatban lévő országos híresség szerepel közöttük), mégis jól érzékelhető, hogy Kecskeméten is megindult az a tendencia, amely országszerte jellemezte az utcanévadást, és amely lassan-lassan a legtöbb várost „névuniformisba" öltöztette. A város szellemiségén őrködök a kéIVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 2002/b 255.