Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

sőbbi időkben szerencsére többször megérezték, hogy ezek a régi, néha megmosolyogtató nevek nagyon is szerves részei a város kultúrájának, így néhányat visszaemeltek a közhasználatba, köztudatba (pl. a Bábolna Rt. Baromfi-feldolgozó Vállalat közelében helyére került a Kakas köz, Kacsa köz). IV. Politikai motivációk az 1910-45-ig tartó időszak utcaelnevezéseiben A XX. század nagy társadalmi és történelmi fordulatairól sokat elárulnak az utcanevek. Trianon traumája és az elszakított részek utáni sóvárgás országszerte arra késztette a közterületek elnevezőit, hogy ne hagyják a tudatból kiveszni Nagymagyarország eszméjét, és ha már a településeket nem is lehet, legalább a nevüket megtarthassa a nemzet és átörökítse az utókornak. IV. 1. A névadás alapja: elcsatolt városok (1925), folyóvizek (1928), vármegyék (1932) 1925-ben egy új városrészen - a későbbi Rendőrfaluban - a Halasi és Matkói utak között új háztelkeket osztottak. Néhány párhuzamos utca az augusztus 31-i közgyűlés alkalmával az alábbi nevet kapta: Kolozsvári u., Pozsonyi u., Kassai u., Szabadkai u., Brassói u., Lőcsei u. Az itt hozott határozat azt is kimondja, hogy amíg a „Külső körút" ki nem épül, és szakaszai megfelelő névvel el nem látandnak", addig „ezen városrész, mivel közvetlenül a VIII. ker. Szent László városhoz csatlakozik, ehhez csatoltassék, s az egyes házak napóleoni rendszer szerint számoztassanak meg."

86 Később (bár a sort megbontja a közbeékelődő Csókás József u., Tűzoltó u., Vasvári Ferenc u., Cserhát u.) a névbokor tovább lombosodott: Szabadkai u., Zentai u., Újvidék tér, Zágoni u., Ungvári u., Bánáti u., Beregszászi u., Nagyváradi u. Ezzel mintegy elébe ment a város annak a két évvel későbbi (34 993/1927. szám alatt érkezett) átiratnak, amely az „Utcáknak és tereknek a megszállott területek városairól stb. elnevezése" tárgyában íródott. A válasz tehát nem meglepő: „Pest vármegye közönségének ezen átiratát a th. Bizottság - miután a város közönsége az átiratban foglalt javaslatot a gyakorlatban már régebben megvalósította, tudomásul veszi és irattárba helyezi."

87 1928-ban, a Vásártér kiépülése során keletkezett új utcák elnevezésekor a folyók játsszák a főszerepet: Az eddig még névvel el nem látott utcákat az elszakított országrészek folyóvizeinek nevéről Lajta, Poprád, Garam, Olt, Ipoly, Szamos, Száva, Küküllő utcáknak nevezik el. 8 Ugyanakkor született a Hargita utca, Tátra utca, Bihar utca neve, valamint a Horthy Miklós úté. 1932-ben szintén emlékőrzési céllal 21 kecskeméti utca kapja nevét az elszakított vármegyékről (Erről bővebben alább). Az egykori Izsáki út (ma Dózsa György út) egy szakasza 1928-tól Nagymagyarország út néven emlékeztet „régi dicsőségünkre".

89 A Mária körút folytatását képező, s a Nagymagyarország úttó\ a Batthyányi utcáig terjedő BKMÖL IV. 1903/a 1925. aug. 31. 245. hat. 229-230. Uo. 1927. 252. Uo. 1928. 135-136. Uo. 1928. ápr. 30. 142. hat. 135-136.