Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

„A tervezet ily értelemben elfogadtatván, hozzájárult a közgyűlés a városi tanácsnak a házszámozásra, az utczajelző és házszámtáblák beszerzésére, s az új neveknek a szabályozási terven való feltüntetésére vonatkozó javaslatához is. Ezek folytán a következő határozat hozatott: A th. bizottsági közgyűlés a városi tanácsnak a város belterületének új felosztására, az egyes közigazgatási területek számokkal való megjelölésére és elnevezésére, a terek és utczák neveinek megállapítására vonatkozó javaslatát a fentiek értelmében letárgyalván és elfogadván, elrendeli, hogy ezen beosztás, az egyes közigazgatási területek neve és száma, az utczák új neve az ugyanezen közgyűlésen 159. és 161./1907. kgy. sz. a. megállapított szabályozási terven feltüntettessék. Határozatilag kimondja továbbá, hogy a belterület házai újra számozandók, és pedig oly módon, hogy minden egyes utcza házai az egyik oldalon 1-től kezdődő folytatólagos páratlan, a másik oldalon 2-től kezdődő folytatólagos páros számokkal láttassanak el. Utasítja a városi tanácsot, hogy a mérnöki hivatallal a házszámozás tervét ily módon készíttesse el. Elhatározza továbbá, hogy az utczák nevét feltüntető táblák, melyeknek a tized számát és nevét is tartalmazniuk kell, a városi pénztár terhére, - a házszámtáblák, melyeken a tized és az utcza neve szintén feltüntetendő, a háztulajdonosok költségére szereztessenek be, s az előmunkálatok befejezése után a városi tanács az utczajelző és házszámtáblák beszerzésére tartson árlejtést, s annak eredményét a közgyűléshez jóváhagyás czéljából terjessze be. A házszámtáblák árát a városi pénztár fogja előlegezni, az előlegezett összeg azonban a háztulajdonosoktól szükség esetén közigazgatási végrehajtás útján is be fog szedetni. A város szabályozási tervezetén az új útezanevek mellett, - amennyiben névváltozás történt, - zárójelben az utcza eddigi neve is feltüntetendő. Ezen határozat, az 1886. évi XXI. t. cz. 7. §-a alapján, mint közérdekű, 15 napi kifüggesztés útján kihirdetendő, fellebbezés esetén az ügyiratok a m. kir. Belügyminiszter úrhoz felterjesztendők, jogerőre emelkedés esetén pedig további intézkedés czéljából a városi tanácsnak kiadandók. Miről a városi tanács a határozat jogerőre emelkedése esetén az összes ügyiratok kiadásával hátiraton értesítendő." ///. 3. 1. A változások értékelése Egy 1910-ben kiadott dokumentum, az Összehasonlító kimutatás egy csaknem két évtizedig tartó procedúra lezárásaként nagyrészt tartalmazza a változásokat. (A bel- és külterületet összekapcsoló közök, a külterületeken vezető utak viszont nem szerepelnek benne.) Két részletből áll ez a kimutatás, az egyik a régi nevek szerint rögzíti a módosításokat - közölve a változatlanul maradt neveket is -, szám szerint 221 adatot. A másik lista az új elnevezésekből indul ki, és 241 tételben sorolja fel a belterületi utcanévállományt. Itt már az új utcák neve is szerepel, természetesen az átkereszteltek és a változatlan nevüek társaságában. A régi nevek szerinti mutatóban a városrészeket városnak nevezik, az újban viszont tizednek. A századforduló közterületi neveinek rendezése az alábbi változásokat hozta: - Megszűntek a párhuzamos elnevezések, a kis-nagy utcapárból hol az egyik, hogy a másik vitte tovább a nevet: pl. a Budai kis utcából Budai utca lett, a Vásári nagy utcából Vásári utca. Olyan is előfordult, hogy mindkettőt más névre keresztelték át: a Halasi nagy utca Batthyány utca, a Halasi kis utca