Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

Horváth Döme utca lett, az eredeti nevet pedig a belterületről kivezető, Kiskunhalas irányába haladó út vette át, a Halasi út. - A városatyák törekedtek az egyes városrésznevek és a benne lévő utcák közötti összhangra. Például az Erzsébetvárost lezáró körút (Erzsébet krt.) és benne egy utca neve (Erzsébet utca) jelzi az összetartozást. (Érdekességként jegyezzük meg, hogy Lászlóval és Istvánnal ellentétben Erzsébet nevéből elmaradt a „Szent" jelző, talán azért, hogy a szenté mellett Erzsébet királyné és Czollner Mihályné Béni Erzsébet tisztelete is „beleférjen". Ez utóbbi 1826-27-ben saját költségén építtette fel a Szent Erzsébet templomot.) A kellően át nem gondolt városrész-átnevezések viszont megzavarták az eredeti elképzeléseket. Mátyás király például a Széchenyivárosban, és nem a Hunyadivárosban kapott teret (igaz, ez csak jóval később épül ki). Az I. tizedben semmi sem utal honalapítónkra (annál több közterület tükrözi a honvédek dicsőségét, szinkronban az eredeti Honvédváros elnevezéssel). Helyette a második tized bővelkedik korai magyarságunk kiemelkedő személyiségeinek nevével (onnan viszont a Máriakultuszt fémjelző nevek hiányoznak.) - Néhány szép névbokor is kialakul mind az átnevezések, mind az elnevezések következtében, ilyen például az imént említett helyen, a vásártéri új osztásban a korai magyar történelem idejéből vett nevekkel kialakított névcsoport: a Csaba, Lehel, Béla, Attila, Kálmán király, Szent Gellért, Botond. A Katona József utca kibővült a Bánk bán és az Erkel utcával, és talán nem tévedünk, ha ide soroljuk a Bihari utcát is (Bihari Ákos kecskeméti színész-színházigazgatót gondolván a név mögé). - Egy-két hasonló hangzású változtatásra is felfigyelhetünk: pl. a Dob utca Dobó István nevét vette fel, a Perez utcából Perczel Mór utca lett. A nagyon kifejező Perez utca (ti. olyan rövid, hogy egy perc alatt végig lehet érni rajta) később visszakerült a nevek sorába egy másik kurta utca beszélő neveként. - Az esztétikai szempontból kifogásolt, „nevetséges hangzásúnak" titulált utcaneveket átkeresztelték: a Kacsa utcából Tizedes utca, a Tyúkláb utcából Margit utca, a Csirke és Retek utcából Ilona utca lett. (Sajnos a Zöldfa közt is maguk mellé vették, megbontva ezzel az egyébként is csekély számú utca-köz névcsoportot.) A két keresztnévi eredetű utcanévhez harmadikként csatlakozik a Zoltán utcáé. A változtatás együtt járt az előtagok szófaji-jelentésbeli egységesedésével is: a köznévi, melléknévi előtagokat csaknem kizárólagosan tulajdonnévi eredetűek váltották fel: tehát pl. a Gólya, Retek, Széles, Gödrös, Keskeny, Rövid, Sár, Sutu, Tölcsér, Folyóka előtag helyére Egressy, Ilona, Kossuth, Szondi, Búzás Mihály, Szlemenics, Balay, Kenderessy, Hajagos, László Károly került. Még a köznévi eredetűek is tulajdonnévinek tűnhetnek, így például a Tyúk utca örökébe lépő Ötvös utca, amelyről csak a Szilády Károly javaslatait ismerők tudják, hogy valójában foglalkozásnevet rejt, akárcsak az újonnan nyíló Tőzsér utca neve. A szójáték-ízű Liba sorból Dankó utca lett. Az előző korszakhoz képest jelentősen megnőtt személynévi előtagok az alábbi csoportokban gyűjthetők egybe: Országos hírű személyiségek: Uralkodók, uralkodóház tagjai: Attila, Kálmán király, Lajos király, Mátyás király.