Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

Természetesen Kecskeméten is vannak piacok: (5) a Nagy piacz után az árufé­leségek és helyzetük szerint négy kisebbet is megkülönböztettek: Belsőbuzapiac, Külsőbuzapiacz, Szénapiacz, Halpiacz Terekből mindössze kettőt találtak elnevezésre érdemesnek: Szentháromság tere, Főiskola tere. A „nagy" utcákból ötöt sorol fel a jegyzőkönyv: Budai nagy uttza, Csongrádi nagy uttza, Körösi nagy uttza, Halasi nagy uttza, Vásári Nagy uttza. A „nagy" utcák „kis"párjai az alábbiak: Budai kis uttca, Csongrádi kis uttza, Halasi kis uttza, Vásári kis uttca, Temető kis uttza. A Körösi nagy uttza párja csak Körösi uttca. A „kis" jelzősök között szereplő Temető kis uttzának viszont a „nagy" párja hiányzik az első utcanévlajstromból. Előtagjában egyezik a Hal utca és a Halpiacz, illetve a Piacz és a Piacz uttza. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az első hivatalos utcanevek szü­letési körülményeit levéltári források alapján tanulmányozhatjuk. Megmaradtak ugyanis azok a vázlatok, tervezetek, amelyeket a tanácsnokok vetettek papírra ak­kor, amikor feladatul kapták, hogy a tizedükben használatos utcaneveket gyűjtsék össze, a névtelen utcákat pedig nevezzék el. 49 Sok esetben tehát in statu nascendi, a név megszületésének pillanatában vizsgálhatjuk a névadás indítékait és a variánso­kat. Ezek ismeretében, valamint a korabeli térképek, helytörténeti anyagok áttekin­tése után a névcsoportok kialakítása is megkísérelhető. A tíz szenátor természetesen nem egyforma alapossággal végezte munkáját, voltak, akik részletesebben, mások nagyvonalúbban teljesítették a feladatot. Sok ér­tékes megjegyzés olvasható az első, a harmadik és ötödik tized összeíróitól, mások­tól jóformán csak felsorolást kapunk. A már nevet viselő utcák nevének lejegyzése­kor „régi nevét megtarthatja", az újak esetében: „neveződhet", „lehetne", „lehet ne­vezni" formula ismétlődik. A meghatározásban általában az utcát nyitó és záró ház­tulajdonos vagy valamely jeles, a város közönsége előtt jól ismert lakó nevét tüntetik fel. Egy-egy nevezetesebb építmény, létesítmény is segít olykor-olykor a lokalizá­lásban. Nevezetesebb középületekről, házakról, intézményekről, cégérekről nevezték el az alábbi utcákat: Olaj utca: „Szabó Lajosné malmától a régi Olajmalomig - kis utczácska". Ma­lom utca: „Ladányi Gergely úr malma melletti kis utcza". Régi iskola utca: „A pia­risták iskolája mellett". Iskola utca: „Sas vendégfogadó mellett". Bika utca: „Bika istálló felé". Szappan utca: az elnevező először a Szappanfőző, majd a Szappanos nevet ajánlotta „az ott volt szappanfőző házról". Czimbalmos utca: „Almási János házától a volt Czimbalmos kocsmáig". Sas utca: „Piaristák harangozójuk háza megett, Aranysas sarkától". Bak utca: A Kecske vendégfogadó melletti utca neve. Több helyen Kecskés, Kecske variáns is található előtagként, áthúzva vagy zárójelbe téve. Valószínűleg ebbe a csoportba tartozik a Páva utca is, bár a tanácsnok nem fűz hozzá magyarázatot. Egy 1861 és 1870 között keletkezett iratban viszont előfordul az „Aran Páva korcsma" az utcanevek közé besorolva. 50 Jellegzetes épület, intézmény vagy intézményszerű létesítmény volt az alábbi közterületek elnevezésének is az alapja: Nagy piacz, Belsőbuzapiac, Külsőbuza­BKMÖL IV. 1908/b 2232/1880. BKMÖL IV. 1613 Kecskemét Város Telekszabályozási Bizottságának iratai (a továbbiakban: IV. 1613).

Next

/
Thumbnails
Contents