Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

KEMÉNY JÁNOS Madarász Adeline (Adél) leveleiből 1903-1931

1903 novemberében férjhez ment Katona Béla koronaügyész-helyetteshez.

9 Ez a második házassága is nagyon rövid életű volt, férjének korai, 1904-ben bekövetkezett halála miatt. Madarász Adeline innentől számította a művészi pályájának kezdetét. Még ebben az évben külföldre ment, előbb Németországba, ahol kb. másfél évet töltött, majd pedig Párizsba költözött. Itt élt 1914-ig, egy kb. egy éves megszakítást kivéve, amikor Kaliforniában dolgozott. „Tanárom volt mindenki Parisban, akinek neve van és tanít, csak úgy mint mindenkinek aki Parisba megy s a havi 80, 70, 50 frankot Juliannái vagy egyebütt lefizeti" - írta a franciaországi évekről. 1911től folyamatosan jelen volt a francia kiállításokon, úgy Párizsban, mint vidéken.

10 1912-ben a keresztény művészet kiállításán nagy sikert aratott a „Keresztény harmónia" című képével, amelyet hosszan méltatott a Revue moderne.

11 1914-ben visszajött Budapestre, úgy tervezte, hogy rövid időre, de a világháború kitörése miatt itthon rekedt.

12 Hazatérésétől rendszeresen részt vett a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain, és ott voltak a képei az árveréseken is.

1 Gyakran szerepelt a neve ezekben az években az A Hét

14 művészeti rovatában. A Nemzeti Szalon 1917-es tárlatáról szólva pl. kiemelte a lap, hogy jó ceruzarajzokkal képviseltette magát.

15 1918-ban a „Festőnők a Nemzeti Szalonban" című kritika a nagyobb tehetségek közé sorolta.

16 1919-ben a „Képzőmüvésznők a Nemzeti Szalonban" című beszámoló figyelemre méltónak mondta az „Iglófürcd" című festményét.

17 1918-ban a Szépművészeti Múzeum megvásárolta a „Federoff anarchista" című olajfestményét,

18 később a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye megvette egy „Férfifej" című grafikáját.

19 Madarász Adeline pályájának legsikeresebb szakasza volt az 1910-1930 közötti két évtized. A harmincas évek végétől egyre kevésbé voltjelen a művészeti életben, ami érthető is, hiszen ekkor már a hetvenedik éve felé járt. Hosszú életet élt, 1962. február 16-án halt meg Budapesten. Művészi hagyatékát a Rákospalotai Múzeumnak adományozta.

20 A hagyaték azért került oda, mert a művésznő ott lakott, és a helyileg illetékes gyűjteménybe helyezte el a munkáit. A Rákospalotai Múzeum helytörténeti gyűjteménye 33 festményt őriz tőle, továbbá fotókat, néhány írást, egy-két levelet stb. Itt található Székely Bertalan „Madarász Adeline" című portréja is. Az alább közölt levelek címzettje ifjabb Katona Béla, akinek az apjához ment feleségül Madarász Adeline 1903-ban. Katona Béla az apja első házasságából született 1884-ben, Kecskeméten. Az édesanyja 1887-ben meghalt, és mivel az apjának mint királyi ügyésznek gyakran változott az állomáshelye, a nagyszülei nevelték. y 1.1. számú levél 10 MNG-kérdőív 11 MKI, Lyka-hagyaték 12 Többször beszél erről a levelekben is (1. pl. a 12. számú levél ), a MNG-kérdőívén pedig ezt írta: „Itthon nem szeretek lenni, s ha a háborúnak vége lesz, Isten segítségével megint elmegyek." Nem így történt, a levelek tanúsága szerint a későbbiekben csak rövid időszakokra hagyta el az országot. 13 EBER László-GOMBOSI György, 1935. 54. és MKI-adattár 14 Kiss József szépirodalmi hetilapja (Társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, 1890-1924), az új, városias irodalom első összefoglalója. L. még a 37. számú jelzetet! 15 A Hét, 1917. április 22. 255. 16 Uo. 1918. április 28. 267. 17 Uo. 1919. január 19.46. 18 ÉBER László-GOMBOSI György, 1935. 54. 19 MKI-C-I-57/286-L-3. (VKM müvészkataszter, 1939) 20 ZÁDOR Anna-GENTHON István, 1967. 135.