Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

HORVÁTH M. FERENC Pest-Solt megye és Kecskemét város statisztikai és közigazgatási leírása 1857 és 1859-ben

pállásánál kilenc öllel magosabban fekszik, elannyira, hogy a múlt évtizedben tett szakértői lejtmérések eredménye szerint a duna-tiszai hajókázható csatorna Kecskemét városához kilencezer ölnél közelebb nem hozathatott volna. Innen magyarázható az is, hogy a város közelében folyóvíz nincsen, a Tisza ugyanis három mértföldnyire foly a váróstul, s csak a városnak alpári pusztáját mossa mintegy négyezer folyóölnyi hosszúságban. Magában a városban iható vizű kutak sincsenek, hanem a várost félhold alakban, mintegy ezer ölnyi szélesen övező szőlőskertek között igen tiszta, nagyon egészséges és jó italú vizet bőven tartalmazó kutak léteznek az itteni homokterületen. Az uralkodó betegségek tavasszal és ősszel a már említett rögtöni légváltozás miatt a meghűlések s ebből eredő lobok, nyáron epeláz, mely kórok átalában a levegő befolyásának eredményei. Téli időszakban gyomorbajok (gastricismus) uralkodnak, melyek az életmód, különösen a kövér és zsíros ételektől származó kicsapongás kifolyásai. Baromtenyésztés A városi lakosság legnagyobb részben főldmíveléssel foglalkozván, ennek sikeresítéséhez a marhatenyésztés nélkülözhetetlen, mely nem oly nagy kiterjedésben van ugyan jelenleg, mint valaha, de a szükség nagy részét fedezi, s csak részben van a lakosság kényszerülve, hogy igás barmait pénzen vegye. 1856. évi összeírás szerint volt a közlegelőkön úgynevezett szilaj, vagy heverő ló három ménesben 2450 db, ezek közt gyenge csikó 310 db, hámos ló az előfogati kötelezettség számbevétele szerint 3200, öszvesen 5960 db. Ezen számban van gyenge csikó 310, 1-3 évesig 1883, kanca 2511, csődör 186, herélt 1070, öszvesen 5960 db. A kancák, csődörök és heréltek között 5-től 10 évesig van 2510 darab, melyek közül katonai szolgálatra alkalmas találtatik évenként mintegy 180 darab. A kecskeméti lófaj a magyar alföldi apró fajhoz tartozik, mely eléggé tüzes és kitartó, magasságára nézve 13-15 markos, katonai szolgálatnál leginkább a könnyűlovassághoz és szekerészethez alkalmazhatók. Fogatoknál leginkább alkalmaztatnak e vidéken a lófogatok, s ezek többnyire kettős vagy hármasban. Országos előfogati szállítmányoknál egy-két lovú fogatra 3-5 mázsáig, 3 lovú fogatra 6-7 mázsáig számítható. A kocsik és szekerek Kecskeméten egyenes oldalú, középerőre számított rendes alkatúak, de nem nagy teher alá és nem nagy erőre számítvák, s ez különösen a rossz utak miatt történik, mert őszön és tavaszon a sár, nyáron a nagy homok miatt nagy terhet kereken vontatni lehetetlen, téli faggyal pedig a nagyobb szállítmányt az ökrös szekereknek nem használhatása gátolja, mert azok a síkos fagyon ilyenkor lábtörés veszélye nélkül kevés munkát te [Ízesíthetnek. A városnak pusztaszeri pusztáján van három ménes, hol az úgynevezett heverő lovak nyaralnak, melyek tenyésztésre és aratás után az itt szokásban nem lévő cséplés helyett a gabonaszemnek kinyomtatására használtatnak, s mind az egyes lakosok tulajdonai. Ezen ménes régi szokás szerint egyszerűen kezeltetik, s a mindeddig a nemesítésre kevés gond fordíttatott, jelenleg azonban a magas kormány bölcs gondoskodásából mind Kecskemét város részére néhány, a pusztaszeri ménesbeli lófaj emelésére pedig ide különösen 6 darab állami ménlovak rendeltetvén, a siker eránt legjobb reménnyel vagyunk.