Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

HORVÁTH M. FERENC Pest-Solt megye és Kecskemét város statisztikai és közigazgatási leírása 1857 és 1859-ben

A pusztaszeri három ménesben van 1479 darab kanca, herélt és csődör, egyévesektől fölfelé a szopós csikókon kívül. A város határán az úgynevezett ballószegi legelőn nyaralnak a szegényebb sorsú lakosságnak lovai, melyben találtatik 971 darab ló, mindenik nemből összevéve. Az itteni lóárak nagyon különbözőek, minthogy azt a lovak kapós volta, vagy a pénzforgás minősége határozza. Egyébaránt kocsifogatba, vagy egyébként használható lovak ára 30-tól 120-ig és 200 forintig különbözik. A múlt évi összeírás szerint jármos ökör van a lakosság használatában 4000 darab, tenyésző marha 5534 darab, szamár 401 darab, juh 54 252, darab, sertés 5136 darab, kecske 37 darab. A kecskékre nézve megjegyeztetvén, hogy ezek nem tenyésztésre, hanem csak fejesre használtatnak, s átalában más vidékről vásároltatnak. A baromtenyésztésnek imént előadott mindenik neme jelenleg sokkal alantabb áll, mint néhány évtized előtt állott. Valaha Kecskemétnek Európa-hírü marha- és lótenyésztése volt, elannyira, hogy gabonát kereskedésre nem is termesztett, hanem csak saját szükségére és a katonaság élelmezésére, hanem pusztáit baromtenyésztésre használta azért, mert az ezen vidéken fölötte rossz utak miatt a közlekedés nehéz lévén, a gabonaszállítás teherrel járt, a barmokat pedig továbbítani könnyűnek tapasztaltatott. Jelenleg azonban már a régebben bírt vagy bérelt puszták közül a község többekről lemaradt, s a fóldetlen lakosokat többi pusztáiból volt kénytelen ellátni, mi a baromtenyészetre korábban használt földeket mcgszükítette. Továbbá újabban mind a belső népesség szaporodott, s több gabonát igényel élelmére, mind az országos vámsorompók megszüntetésivel a gabona ára közelebbi években emelkedvén, s a pest-szegedi vasútvonal segélyével a szállítási közlekedés is könnyítetvén, a földeknek szántásvetésre alkalmazható részei gabonatermelésre fordíttatnak, mi a marha-, ló- s birkatenyésztéstől igen sokat elvonván, ezáltal a mezei ipar ez ágának mindenesetre csökkennie kellett. A fentebbiekben foglalvák a kívánt adatok, a közleményt tisztelettel visszamutatom. Kelt Kecskeméten, 1857. március 18. Hajagos [s. k.] polgármester PML IV. 156-b A Kecskeméti Megyefőnökség és Pest-Solt Cs. Kir. Megyehatóság ir. - Megyefőnöki közigazgatási iratok, V. Katonai ügyek, 16/1857. Magyar nyelvű tisztázat. 3. 1859. december 3. Pest-Solt megye 1859. évi közigazgatási jelentése

15 I. HIVATALOK 1. Személyzet Pest-Solt megye politikai igazgatásáról a Kecskeméti Cs. Kir. Megyehatóság 5 vegyes szolgabírósága - melyek székhelye Cegléden, Dunavecsén, Kalocsán, KiskőA ./. alatti mellékleten a 2730/1859. Pest-Solt megyei iktatószám szerepel.