Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

HORVÁTH M. FERENC Pest-Solt megye és Kecskemét város statisztikai és közigazgatási leírása 1857 és 1859-ben

lött szétválasztott s hátul különböző színű s nemritkán drága selyemszalagokkal átfont és hátuk közepén lelógó hajat viselnek. A mértékletes élet, mezei tartózkodás, egészséges levegő, jó víz a különben erős testalkatú kecskeméti lakosoknál az élet tartamát kedvezőnek mutatja, mihez képest valamely járványkór megjelenése nélkül itt a halandóság csekély, s nem ritkák a 80, 90, 100 éves emberek. A lakhelyekre vonatkozólag megjegyzendő, miszerint kő hiányában itten csak helyben égetett téglából és messziről szállítható mésszel eszközöltethetik az építkezés, s ezen körülmény okozza annak drágaságát, valamint azt is, hogy mindenki majd kizárólag csak saját kényelmére épít, a köznép s szegényebb osztály pedig igen kevés téglát s még kevesebb meszet használ föl, hanem agyagból vert, vagy vályogból rakott falakra épít. A korábbi évtizedekben dühöngött számos tűzi veszély gátlására a cserépzsindel födélzet használata mind hatósági szabály, mind az építkezők saját meggyőződése szerint annyira haladt, hogy nem csak a belvárosban jelenleg a házak ily tűzmentes fódélzettel láttatnak el átalában, de már a külvárosiak is szembetűnőleg használják a cserépzsindelt. Egyébaránt az 1850. évi országos népszámítás szerint a városban 3 593 házban lakik 6 672 család a város külhatárán 1 694 házban lakik 1 648 család a pusztákon 1 196 házban lakik 1 009 család Öszvesen 6 483 házban lakik 9 329 család Éghajlati viszonyok A város területének, pusztáinak s ezen egész vidéknek földe homokos, csak kevés része barna termőföld, átalában pedig a homok alatt vagy földszínén található agyag nagymértékben salétromos vegyülettel bír; innen értelmezhető azon körülmény, hogy ahol a völgyekben a víz megtavallik, vagy ahol állandó természetes tavak léteznek, melyek ugyan nem nagy terjedelműek, mert a legnagyobb sem foglal magában 100 holdnyi területet, ezek mind székes természetűek, s nyári apadás alkalmával a legjobb széksó sepertetik kiapadt medrükben, következőleg az itteni földterület folülete átalában fehér vagy barna homok, alább sárga vagy hamuszínű agyag, s mindketteje, de különösen az agyagos rész terhelve van salétromos vagy széksavas anyaggal. Azon körülmény, hogy Kecskemét város mintegy központját teszi azon roppant sík lapálynak, mely a Kárpáti-hegylánctól az Al-Dunáig tart, az itteni légváltozást nagyon elősegíti. Átalában egészségesnek és mérsékeltnek mondható az itteni levegő, de gyakran és hirtelen változó, ugyanazért nem ritka a nagyon forró nyár vagy igen hideg tél. Leggyakoribb az éjszaki és déli szél, amaz hideget, emez esős időt hozván magával, a köznyelven úgynevezett „Vaktamás",

14 vagy északkeleti szél idézi elő leggyakrabban a hirtelen hideg légmérsékletet. A levegő átalában egészséges és tiszta, mi a sík lapályságon kívül e vidék magas helyzetéből magyarázható. Kecskemét város ugyanis a budapesti Duna-víz közéDecember 21. Tamás, a téli napforduló, általában a fagyok beköszöntének a napja. A közmondás szerint azonban „Nem mindig fú a vak Tamás."