Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

HORVÁTH M. FERENC Pest-Solt megye és Kecskemét város statisztikai és közigazgatási leírása 1857 és 1859-ben

A népsűrűség Kecskemét város saját belhatára tészen 66 952 holdat 1600 • ölével számítva, vagyis 4 l

A • mértföldet. Tészen pedig a város saját öszves lakossága az 1850. népszámítás szerint 31 573 lelket, melyből esik minden D mértföldre 7428 lélek. Minthogy azonban a város által bírt pusztákon is kecskeméti lakosok tartózkodnak, s részben állandóul kint laknak, ezekből és a városbúi állván a Kecskeméti szolgabírói járás. Ezeknek pedig és a város területének terjedelme tészen 157 830 holdat, vagyis 9 7

/

8 • mértföldet, az összes lakosság száma pedig városban és pusztáin az 1850. népszámolás szerint tészen 36 377 lelket. Esik minden a mértföldre 3680 lélek, amit összevetvén az egész ország kiterjedésire eső népességi arányhoz, kitetszik, miszerint Kecskemét népessége, pusztáinak kiterjedése mellett is, a tömöttebbek közé számítandó. Népmozgalom A népmozgásnak előírt címei betöltéséhez. a) A nősülések, szülöttek és halálozások száma felvétetett a legközelebb lefolyt 1856. évről, mely szerint Nősültek Születtek Meghaltak Római katolikus egyházban 299 pár 1 159 836 Ágostai evangélikus egyházban 8 pár 26 22 Helvét vagy református egyházban 112 pár 476 357 Görög nem egyesült egyházban 3 3 Izraelita községben 6 pár 62 26 Öszvesen 425 pár 1 726 1 244 lélek Mely öszvegeket arányba vévén az egész népességgel: egy házasság esik 44 párra, egy szülött esik 21 lélekre, egy halott esik 30 lélekre. Ki- és bevándorlás A ki- és bevándorlás hiteles kimutatására némileg irányadóul szolgál az 1850. országos népöszveírás, mely szerint akkor volt a városbúi távullevő férfiak száma 266. A jövevények száma pedig tett öszvesen 546-ot, kik közül a magyarországiak 524, más koronaországbeliek 20-an, külföldiek 2-ten voltak. Ezen létszám azonban több évi, s különösen az akkori néphullámzás eredménye volt. Átalában öt-hat egyén jobb életmód reményében kebelezteti ki magát évenként a községből, s 15-20 egyén kér vagy nyer polgárjogot, kik mindkét részről leginkább az iparűző osztályhoz tartoznak. Ezeken kívül a napszámosok osztályából számos idegen egyén tartózkodik itten, hol részint városi, részint mezei munkából élelmet keresnek, de ezek bevándorlóknak csak akkor tekintethetnek, ha illetőségi helyükről magukat kikebeleztetvén, itteni lakásukat állandósítanák.