Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

HORVÁTH M. FERENC Pest-Solt megye és Kecskemét város statisztikai és közigazgatási leírása 1857 és 1859-ben

5. Vegyes foglalkozásúak, napszámosok, halászok, hajósok sat. Annak megjegyzése mellett, hogy Kecskemét városában hajósok és halászok nem laknak, mert folyóvize nincsen, s jelen rovatban csak napszámosok vétethetnek fel, e keresetmódot űzik pedig többen, nemcsak a zsellérek és vagyontalanok, hanem olyatén kis házasok is, kiknek saját földbirtokuk nincsen, sem iparüzletet nem folytatnak. Sajátlag napszámosoknak vagy naponkénti kézi munkából élőknek száma tehát biztos adatok hiányában meg nem határoztathatik, hanem az olyanok, kik átalában kézi munkával napszámból élnek, kitétetnek 6184. b) Nemzetiség és nyelv szerint Az 1850. évi országos népszámlálás alapján nemzetiség szerint a város férfi népessége következőleg áll, úgymint: Magyar 17 116 Zsidó 4-16 Cigány 208 Német 84 Szláv 96 Görög 45 Öszvesen 17 995 Itt ismét megjegyeztetik a nemzetiség és nyelv erányában, miszerint a cigány nemzetiség, ámbár saját nemzeti nyelvét is beszéli, de átalában mint itt született, a magyar nyelvet tökéletesen bírja; a zsidóság igen kevés kivétellel jól beszél magyarul; a görögök pedig az 1850. népösszeírásban, azért, hogy a szerb vagy görög nem egyesült egyházhoz tartoznak, szerb nemzetiség rovatába tétettek, de ök ezt el nem vállalják, mert nem is szerbek, hanem őseik a múlt századok folytán a török birodalomnak görög tartományaiból kereskedés folytatása végett települtek ide, de ők mint itt szülöttek, most már a magyar nyelvet tartják nemzeti nyelvüknek, csak vallási szertartásuk tartozik a keleti egyházhoz; végre a szlávok is és a németek is igen kevés kivétellel beszélik a magyar nyelvet. c) Vallásfelekezet szerint Ugyancsak az 1850. évi országos népszámlálás alapján, a férfi népesség vallásfelekezet szerint így áll: Római katolikus 11 126 Ágostai evangélikus 324 Helvét vallású református 6 054 Görög nem egyesült 45 Izraelita 446 Öszvesen 17 995 lélek