Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

HORVÁTH M. FERENC Pest-Solt megye és Kecskemét város statisztikai és közigazgatási leírása 1857 és 1859-ben

Az évszakok tartama. A tavasz szabályosan kezdődik, mégis általában már május hónapban nyári hőség szokott lenni, ami szeptember közepéig tart, és ekkor kezdődik az ősz, ami a növényzeten, a fák lombjának hullásán és a hőmérsékleten, a hőség enyhülésén vehető észre. A tél általában november közepén kezdődik. Az uralkodó szelek északnyugatiak, ritkábban délnyugatiak. Az előforduló légköri viszonyok és a vizek mind az embereknek, mind az állatoknak általában kedvezőek. Uralkodó betegség a váltóláz, különösen a Duna és a Tisza folyó közelében. 5. ÁLLATTENYÉSZTÉS Az egész lóállomány tesz 45 035 db Ebből Mén 559 db Kanca 15 405 db Herélt 17 037 db 1-3 éves csikók 10 381 db Fiatalabbak 1 753 db lÖsszesen:] 45 135 db A lovak kezesek, mint általában a magyar fajták, és kitartóak; a magasságuk 12-15 marok között váltakozik; használhatók könnyűlovassági és fuvarozási célra. Katonai szolgálatra tartósan kb. 1000 öt-tíz éves ló alkalmazható. A szokásos helyi fogatolás. Általános a könnyű magyar kocsi, 2-3 lóval, 5-10 mázsa terhelhetőséggel. Kb. 1100-1200 fogat áll rendelkezésre. Magán ménesek 1. Újszászon, a Ceglédi járásban báró Orczyhoz tartozó, mely 15 tenyészkancából és egy telivér ménből áll. 2. Pusztavacson, a Kiskőrösi járásban Viktor Gerebyhez tartozó, továbbá 3. Páhi pusztán, ugyanott, a Sárkány testvérekhez tartozó; a lóállomány mindkettőben ismeretlen. 4. A gróf Teleki-féle ménes Révbér pusztán 60 tenyészkancával és 2 ménnel, erdélyi fajták (siebenbürgerische Race). 5. Halász Ábrahám ménese Buják pusztán 40 kancával és 1 ménnel. 6. Kégl János ménese Mikla pusztán 40 kancával és 1 ménnel. 7. Tóth Márton bérlő ménese 35 kancával és 1 ménnel. Az utóbbi három ménesben előfordulnak szép kevert magyar-arab lófajták is, amelyeknek a magassága 14 '/2-15 marok. A lovak ára Rendes igáslovak 40-80 váltó forint Jobb fajták 100-250 váltóforint