Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

HORVÁTH M. FERENC Pest-Solt megye és Kecskemét város statisztikai és közigazgatási leírása 1857 és 1859-ben

Az állattenyésztés általában csökkenőben van, aminek oka lényegében abban a körülményben rejlik, hogy a legelök mindenhol csökkennek, és a lakosság körében az istállózás csak lassan honosodik meg. A birtokok lényegesen kisebbek lettek, amikor már korábban a kommasszáció és a szegregáció során elválasztották a községi földektől, és szabad használatra engedték át. 6. ÁSVÁNYI ANYAGOK BÁNYÁSZATA ÉS FELDOLGOZÁSA E megye területén egyáltalán nem található bánya. Csupán a Dunavecsei járásban nyert kristályos nátriumot néhány szódagyártó. Kohók, kőfejtők stb. nincsenek; építőanyagnak szinte minden jelentősebb faluban égetett téglát készítenek. 7. GYÁRAK ÉS KÉZMŰIPAR Katonai szükségletet kielégítő gyárak, mint pl. szövet-, vászon-, gyapjú-, bőr- és cserzőgyárak nincsenek, mivel a fennálló vörös- és fehértímár-mühelyek, szeszfőzdék stb. csak kézműves szinten űzik az ipart, és nem fedezik a lakosság szükségletét; éppen úgy nem állnak rendelkezésre gőzerővel működő gyárak és műhelyek. Ami a malmokat illeti, különösen az alsó járásokban, a Dunán vannak, vagyis Dunavccsétől Kalocsáig hajómalmok léteznek; a Kecskeméti, Nagykőrösi és Ceglédi járásokban szárazmalmok működnek, amelyeket lovak segítségével hajtanak; Alpár és Kecske helységekben hajómalmok vannak az ott folyó Tiszán. 8. FEGYVER- ÉS LŐSZERGYÁRAK A nagyobb helységekben, Kecskeméten, Nagykőrösön, Cegléden előfordulnak puskamüvesek, de műhelyeik nagyon szűkösek, és a gyártmányok mennyiségét ez befolyásolja. Fegyvertárak, fegyvergyárak, lőpormalmok stb. egyáltalán nincsenek. 9. KERESKEDELEM A kiviteli kereskedelem kizárólag közreműködőkkel valósul meg. Innét első kézből kereskedők viszik el a gabonaféléket, mindenféle gyümölcsöt és zöldséget, borokat, marha- és sertéshúst, juhgyapjút, épületfát. A gabona kiszállítása főként vasúton és dunai vízi úton történik az osztrák koronaországokba, Felső-Ausztriába, Morvaországba, Sziléziába, Csehországba és a határos német tartományokba, Bajorországba, Württenbergbe és Szászországba. Azonban ez a kereskedelem a keleti háború

9 vége óta jelentősen csökkent. Gyári és kézműves termékeket importálnak. Kereskedelmi társaságok nincsenek. Az évenkénti vásárok nem fontosak, mivel az üzletkötések csupán a mindenkori helyi igények kielégítésére korlátozódnak. tagosítás elkülönítés A krími háborút lezáró párizsi békeszerződést 1856 márciusában írták alá az érdekelt felek.