Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA Akasztó úrbéri viszonyai a XVIII-XIX. században

gébb tehetségű ember társaktól a földet" elvették.

61 „A mérésbeli jeleket ... eltörlütték ... a karókat a földbül kiforgatták". A korszerű gazdálkodás alapfeltételéül szolgáló tagosítás csak az 1850-es évek végén történt. A természetben beszolgáltatott püspöki tized (pozsonyi mérőben)' Év Rozs Árpa Zab Köles Bor (akó) 1817 177* 24 28 149 1818 443 4 87 1819 230 18 3 151 1820 349 13 172 1821 399 6 87 101 1822 293 9 25 1823 341 7 16 1824 787 1 1 193 132 1825 428 15 18 116 1826 764 3 124 1827 395 19 19 70 1828 375 24 1829 354 10 17 155 1830 164 13 21 5 1 19 1831 324 61 46 1 246 1832 536 9 9 42 1833 300 18 11 105 1S34 500 3 120 1835 389 13 10 1836 568 1837 476 21 13 13 1838 356 2 3 27 1839 566 13 5 41 1840 568 2 1 24 1841 398 3 3 47 1842 672 94 1843 655 6 2 54 * Búza-rozs keverék Az 1825-ben megejtett felmérés szerint a szántók 39, a kaszálók 41 dűlőben (tagban) feküdtek.

63 Többnyire annyira kicsi (akár 2-3 holdas) területekről volt szó, hogy még önálló nevet sem kaptak. Megjegyzendő továbbá az, hogy a határban fekvő több mocsaras rész „rét" nevet viselt, mintegy utalva arra a gazdálkodási módra, hogy egyszer (szárazabb időben) kaszálták, máskor (nedvesebb időben) legfeljebb nádat arathattak rajta. Továbbá a vízjárástól függően a lapályos részeket attól függően használták kaszálónak, vagy legelőnek, hogy a kétnyomásos művelési rendszerben az adott évben a vetés, vagy az ugarolás történt. Ha bevetették a szántót, akkor a mellette lévő „gyöpöt" kaszálták, ha ugarolás volt soron, akkor legeltettek, ugyanis „a körülötte lévő szántó földek miatt ugaroláskor tsaknem lehetetlen volna a szántó ökröktől megtilalmazni /ti. a legeltetést/".

64 Ezt a művelési módot egyébként Uo. Akasztó, úrb. per, 1822., 1829., 1843. Akasztó, úrb. per, 1825. Az 1847-es felmérés idején a szántók 14, a rétek 13 dűlőbe szóródtak. Úrb. per, 1847. Uo.