Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA Akasztó úrbéri viszonyai a XVIII-XIX. században

Belső telek 103 220 206 Egyéb* 77 210 Összesen 9 600" 9 600* 9 625 11 119 11 144 11 355 Százalék Százalék Százalék Százalék Százalék Százalék Szántó 7,9 14,8 20,2 18,8 24,4 22,4 Rét 4,6 31,5 10,5 21,6 21,9 13,5 Legelő 15,5 25,7 19,5 18,8 44,3 Szőlő 2,4 3,1 3,0 2,0 0,9 Vizes részek 37,2 33,0 32,6 18,7 Erdő 0,2 0,2 0,3 0,3 0,2 Belső telek 1,1 2,3 1,9 Egyéb* 0,8 1,9 Összesen 100,0 100.0 100,0 100,0 100,0 100,0 * Temető, utak, gödrök, kenderföld " Becsült adat A szántóföldi művelést a földek rossz minősége mellett más körülmények is nehezítették. A faluhoz közeli „Alsó calcatura" viszonylag könnyen megközelíthető volt, de a „Fölső calcatura több nádas szigetek és vizes lapányok között távol a helységtől" volt. A kétnyomásos művelési rendszer megmaradt a korszakon végig. A szomszédos Acs-Ökördi pusztán néhány évig három nyomásos müvelésre tértek át, de mivel „a tavaszi vetések több évsoron rosszul ütöttek ki", ismét a kétnyomásos rendszert hozták be.

53 Az őszi vetés alá háromszor, a tavaszi alá kétszer szántottak. Trágyázás legfeljebb csak annyiból állt, hogy „a helybeli Pásztor tsekély szívességért a keze alatt lévő Gulyát valamely földön egy vagy többször meg hálatja".

54 A művelést gátolta többek között az is, hogy a földeken nem voltak dülőutak, „aki később szánt a mások bevetett földjein keresztül kéntelen járni".

55 A termeivények közül a legfontosabbnak a rozs számított, de vannak adatok búza és kétszeres termesztéséről is.

56 A tavasziak közül árpát, zabot, esetleg kölest és lencsét találunk. Az ugarnövények közül a XIX. század közepén már komoly mennyiségű kukorica és burgonya jelent meg a földeken.

57 A fennmaradt szórványos adatok szerint 1728ban ősziből háromszoros, tavasziból kétszeres mennyiség, 1860 körül egy hold 1012 (14 kévés) csomó (vagyis ugyanennyi osztrák mérő) „életet" termett.

58 A gabonát a falu két szárazmalmában őrölték. Kedvezőtlen adottságok közé tartozott az is, hogy a földek „lapos fekvésük és a víz árja miatt egymástól elszakasztva széjjel feküdtek".

59 Détsy József megyei földmérő szerint „kivált az első vetőn a Jobbágyi földnek egy, két, három darabonként szerte széllel találtatnak, úgy hogy sok darabok vágynak olyanok, melyek ... későbben vagy Bírák, vagy magok a Jobbágyok minden Inzsenéri bé folyás nélkül metszettek ki".

60 Egy gazdának általában 8-9 tagban feküdtek a földjei. Szokás volt a földek csereberélése is, sőt előfordultak „Némely Hatalmaskodók, kik más gyenHORVATH M. Ferenc-SZABO Attila 2000. 41. Akasztó, úrb. per, 1825. Akasztó, úrb. per, 1825. BOROSY András-SZABÓ Attila 2000. 75. HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila 2000. 27. BOROSY András 1997. 709., HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila 2000. 27. Akasztó, úrb. per, 1825. Akasztó, úrb. per, 1825.