Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA Akasztó úrbéri viszonyai a XVIII-XIX. században

Belső telek 103 ­220 206 ­­Egyéb* ­­77 210 ­­Összesen 9 600" 9 600* 9 625 11 119 11 144 11 355 Százalék Százalék Százalék Százalék Százalék Százalék Szántó 7,9 14,8 20,2 18,8 24,4 22,4 Rét 4,6 31,5 10,5 21,6 21,9 13,5 Legelő ­15,5 25,7 19,5 18,8 44,3 Szőlő ­2,4 3,1 3,0 2,0 0,9 Vizes részek ­­37,2 33,0 32,6 18,7 Erdő ­0,2 0,2 0,3 0,3 0,2 Belső telek 1,1 ­2,3 1,9 ­­Egyéb* ­­0,8 1,9 ­­Összesen 100,0 100.0 100,0 100,0 100,0 100,0 * Temető, utak, gödrök, kenderföld " Becsült adat A szántóföldi művelést a földek rossz minősége mellett más körülmények is ne­hezítették. A faluhoz közeli „Alsó calcatura" viszonylag könnyen megközelíthető volt, de a „Fölső calcatura több nádas szigetek és vizes lapányok között távol a hely­ségtől" volt. A kétnyomásos művelési rendszer megmaradt a korszakon végig. A szomszédos Acs-Ökördi pusztán néhány évig három nyomásos müvelésre tértek át, de mivel „a tavaszi vetések több évsoron rosszul ütöttek ki", ismét a kétnyomásos rendszert hozták be. 53 Az őszi vetés alá háromszor, a tavaszi alá kétszer szántottak. Trágyázás legfeljebb csak annyiból állt, hogy „a helybeli Pásztor tsekély szívessé­gért a keze alatt lévő Gulyát valamely földön egy vagy többször meg hálatja". 54 A művelést gátolta többek között az is, hogy a földeken nem voltak dülőutak, „aki ké­sőbb szánt a mások bevetett földjein keresztül kéntelen járni". 55 A termeivények kö­zül a legfontosabbnak a rozs számított, de vannak adatok búza és kétszeres ter­mesztéséről is. 56 A tavasziak közül árpát, zabot, esetleg kölest és lencsét találunk. Az ugarnövények közül a XIX. század közepén már komoly mennyiségű kukorica és burgonya jelent meg a földeken. 57 A fennmaradt szórványos adatok szerint 1728­ban ősziből háromszoros, tavasziból kétszeres mennyiség, 1860 körül egy hold 10­12 (14 kévés) csomó (vagyis ugyanennyi osztrák mérő) „életet" termett. 58 A gabonát a falu két szárazmalmában őrölték. Kedvezőtlen adottságok közé tartozott az is, hogy a földek „lapos fekvésük és a víz árja miatt egymástól elszakasztva széjjel feküdtek". 59 Détsy József megyei föld­mérő szerint „kivált az első vetőn a Jobbágyi földnek egy, két, három darabonként szerte széllel találtatnak, úgy hogy sok darabok vágynak olyanok, melyek ... későb­ben vagy Bírák, vagy magok a Jobbágyok minden Inzsenéri bé folyás nélkül met­szettek ki". 60 Egy gazdának általában 8-9 tagban feküdtek a földjei. Szokás volt a földek csereberélése is, sőt előfordultak „Némely Hatalmaskodók, kik más gyen­HORVATH M. Ferenc-SZABO Attila 2000. 41. Akasztó, úrb. per, 1825. Akasztó, úrb. per, 1825. BOROSY András-SZABÓ Attila 2000. 75. HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila 2000. 27. BOROSY András 1997. 709., HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila 2000. 27. Akasztó, úrb. per, 1825. Akasztó, úrb. per, 1825.

Next

/
Thumbnails
Contents