Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA Akasztó úrbéri viszonyai a XVIII-XIX. században

Művelési ágak arányai az uradalom és a volt úrbéres birtokokon az 1856. és az 1859. évi felmérés alapján (%)

49 Birtokos Szántó Rél Legelő Szőlő Erdő Vizes részek Összesen Uradalom 22 12 1 65 100 Volt úrbéresek 44 24 26 6 100 Paraszti gazdálkodás Bár a Mária Terézia úrbéri rendeletének megfelelően Akasztón is 1770-ben rögzült az úrbéres földek nagysága és a művelési ágak aránya, a növekvő lakosság folyamatosan vont be újabb és újabb területeket a mezőgazdasági művelésbe. Tehát az úrbéri földek (1770-ben 759 hold szántó és 444 hold kaszáló, 1811-ben 890 hold szántó és 276 hold kaszáló) nagysága nem változott, de a jobbágyság telken kívüli állománya nagy ütemben növekedett: Már az 1789. évi kataszteri összeírás 1426 (1200 négyszögöles) hold szántót és 3026 hold kaszálót jelez az úrbéresek kezén, 233 hold szőlővel együtt. A földesúr saját használatában csupán a 17 hold erdő volt, valamint közös használatú volt az 1988 hold legelő. A későbbi összeírások egyértelműen mutatják az intenzívebb művelési ágak (szántó, szőlő) területének növekedését. A jobbágyfelszabadítás idejére már az eredeti úrbéres szántó többszörösét használták az akasztóiak. A tagosítás lezárulásával a szántó aránya rögzült 22-24% körüli értéken. A kaszáló (de bizonyos mértékig a szántó) területe mindig az adott évi bel-, árvízhelyzettől függött. Vagyis a rét, a legelő és az (egyharmadnyi) vizes helyek területei állandó mozgásban és változásban voltak. Az első szőlőket 1727ben telepítették, de

50 azok „szikes és alacsony fekvésük miatt igen silány és rossz" vörösbort teremtek. A területük lassan ugyan, de emelkedett: az 1800-as évek közepén már meghaladta a 300 kapást (holdat). Az erdőterület elhanyagolható kiterjedésű (17-ről 30 hold) maradt. Gyümölcsösökről nincsenek adatok. Az 1860-as felmérés szerint a faültetés a határban „siker, eredmény nélküli, miután a föld vizenyős és szikes, és a számtalanszor ültetett fák azonnal kivesznek".

51 1895-ben a gyümölcsfák száma már meghaladta a hétezret, melyeknek több mint a fele meggyes volt.

52 Művelési ágak 1770 és 1864 között (1200 négyszögöles holdakban) Művelési ág 1770 1789 1825 1843 1859 1864 Terület Terület Terület Terület Terület Terület Szántó 759 1 426 1 942 2 089 2 720 2 539 Rét 444 3 026 1 013 2 397 2 437 1 536 Legelő 1 488 2 480 2 169 2 097 5 032 Szőlő 233 298 336 218 101 Vizes részek 3 578 3 683 3 642 2 127 Erdő 17 17 2') 30 20 Akasztó, úrb. per, 1856., 1859. BOROSY András 1997. 709. HORVÁTH M. Fcrenc-SZABÓ Attila 2000. 29. MAGYAR KORONA 1897.