Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
SZABÓ ATTILA Akasztó úrbéri viszonyai a XVIII-XIX. században
Mindkét szerződés lényege az volt, hogy készpénzben fizette a község a szolgáltatásokat. A szerződés szövege szerint a „nagy méltóságú uraság méltó tekéntetben vévén maga Jobbágyinak abban tett kérelmeket, hogy mivel gazdaságok folytatásában azzal nagyon hátráltatnak ha ezen Helységben bé. hozott Urbáriumnak értelme szerént reájok esendő adózásokat in natura meg tenni köteleztetnének". A szerződések gyanítható lényege azonban a már említett körülmény lehetett, az tudniillik, hogy a földesúr nem rendelkezett a környéken majorsági üzemmel, ahol tudta volna hasznosítani a robotot és a kilencedet. (Egy 1818-as felmérés szerint az összes urasági vagyonnak a becsértéke mindössze 18 081 forint 51 krajcár volt. 30 Ez állt 5476 forint 41 krajcár értékű belső kocsmából, 2115 forint 46 krajcár értékű boltból, 699 forint 15 krajcár értékű mészárszékből,, 4140 forint 48 krajcár értékű két száraz malomból, 2122 forint 15 krajcár értékű „ország Útjában Épült" külső csárdából, 1547 forint 30 krajcár értékű kasznári lakásból, valamint a borokból, marhákból, juhokból és takarmányból, melyek értéke 1979 forint volt.) A szerződések szerint a jobbágyok a házak szerinti cenzus, a jobbágy telkek és a házas zsellérek utáni robot, a konyhára valók, valamint a kilenced és a regálék után évi 2400 forint készpénzt fizettek két részletben, úgymint Szent Mihálykor és Szent György napkor. A beneficiális szerződésben kötötte ki az uraság, hogy a „Kész pénzbéli árendán fölöl tartozzon a község minden Esztendőben, ugy mint Ekoráig, Száz par Tekenős Békát in natura administralni, azon felöl pedig az határok rendes felosztásához szükséges kotsikat, és kézi munkásokat ki állítani, melyek mindazonáltal minden napi kézi munkát 10 X /krajcárt/ számlálván minden hat holnapokban kész pénz helyet ezen Árendában bé fognak vétetődni". Az urbarialis szerződésben a „ Fö méltóságú uraságnak részérül mindazonáltal különös kcgyelembűl" megengedte, hogy Akasztó „Helységnek Községe" a fenti summákat ezer forintokkal meg válthassa. Az 1795-ben megkötött urbarális és beneficiális szerződés utáni adózás Tárgy Robot (1 nap: 10 krajcár) Konyhára valók (1 telek: 48 krajcár) Cenzus (1 ház: 1 forint) Együtt 25 14/32 telek után 2600 napszám 433 forint 20 krajcár 20 forint 25 2/8 krajcár 453 forint 45 2/8 krajcár 145 házas zsellér után 2610 napszám 435 forint 435 forint 238 ház után 238 forint 238 forint Összesen 868 forint 20 krajcár 20 forint 25 2/8 krajcár 238 forint 1 126 forint 45 2/8 krajcár Urasági engedmény után 1 000 forint Bor, bárány, méh kilenced, Húsmérés, Bolttartás, „Apró" dézsma, Nádolás, Halászat Bor és pálinka árulás 1 400 forint Mindösszesen 2 400 forint A szerződés hat évre szólt, amikor azt közös megegyezéssel meg lehetett újítani. 1801. március l-jén az urbarialis szerződést változatlanul megkötötte hat évre az uraság teljhatalmú megbízottja, Chimm Mihály és Akasztó elöljárósága (Juhász Akasztó, úrb. per, 1818.
