Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA Akasztó úrbéri viszonyai a XVIII-XIX. században

nyezésére mindenki mást eltilt Akasztó praedium használatától. 13 1676-ban a váci püspökség tizedösszeírásában Akasztó mint kunszentmiklósiak által birtoklott puszta szerepel. 14 Koháry 1696-ban, majd 1697-ben is tiltakozik a pusztahely mások általi jogtalan használata miatt. 15 Az utóbbi esetben a kalocsai érsek provizora Csery Mihály foglalta el Akasztót. A nagy befolyással bíró Koháry István 1702-ben kihar­colta, hogy birtoka fegyverjog alól mentes legyen, de továbbra is vissza kellett verni a puszta, majd falu birtoklására jogot formáló környékbeli földesurak támadásait: 1719-ben a Német Lovagrend, 1723-ban Bojár és Mikla közbirtokosai próbálkoztak Akasztó, illetve egy részének használatával. 16 Koháry pozíciójának erősödését a birtokaira 1736-megszerzett pallosjog is növelte. 17 A hely a XVII. századtól fogva egyértelműen Pest-Pilis-Solt megye Solti járás­hoz tartozott. Ugyanakkor 1709-ben a megyei iratokban mint Kiskun kerületi puszta szerepel és jelzi a közigazgatási bizonytalanságot a Kiskunságot birtokló Német Lo­vagrend 1719-es igénybejelentése is. 18 Az 1690-es összeírás még mint pusztát em­líti, 19 de az 1703-as összeírás szerint már 12 jobbágy lakja Akasztó falut, akiknek birtokában 24 ökör, 5 ló, 23 egyéb szarvasmarha, 10 sertés és 9 pozsonyi mérőre való búza vetés volt. 20 A kuruc szabadságharcban a falu lakóit a harcok kezdetén a rácok részéről súlyos támadás érte. 21 Koháry István földesurat 1703 novemberében tájékoztatták a dömsödiek arról, hogy egy bizonyos Kovács György nevű akasztói ember szeretne a gróffal beszélni azért, hogy előadja falujának „siralmas ... keser­ves" kirablását. A rabló rácok a lakosok minden marháját, lovát elhajtották, és őket magukat is „testekben sullyos vereségekkel megkínzották, rajtok való ruhájokat rólok levonván, mezítelen haladtak, sőt több nyelvvel alig kimondható szomorú ká­rokat a rácok miatt vallottak." Feltehető, hogy ekkor menekültek cl az akkori lako­sok, és lett ismét puszta Akasztó. Újratelepítésére 1718-ban került sor. Bél Mátyás szerint első lakói felvidéki tó­tok voltak, bár ennek némileg ellentmond az 1728-as összeírás névanyaga. 22 Ugyanis az 59 (közte több azonos nevű) család többsége (Tóth, Rósa, Juhász, Gobor, Csatay, Orbán, Fábián, Sebők, Hegedűs, Horváth, Sógor, Dudás, Sáfrány, Nánásy, Takács, Lapu, Pásztory, Molnár, Kiss, Veres, Fazekas, Rákóczy, Hajnal, Teknős) egyértelműen magyar hangzású nevet viselt, és kisebb részben állapítható meg bizonyosan a szláv (Zibolik, Palonyik, Kihod, Ocsenás, Holok, Michalicska, Tabanszky, Koruntak, Bélák, Zajácz, Pozsár, Sviba), vagy német (Vinkler, Jager) eredet. A XVIII. században a természetes szaporulat és a vándormozgalom hatására a falu népessége erőteljesen gyarapodik: 23 1728-ban 59, 1744-ban, 1770-ben 167 csa­lád lakta. 24 Ugyanakkor a falu nemcsak befogadó, hanem jelentős népesség-kibo­13 BOROSY András 1989. 166. 14 SZAKÁLY Ferenc 1995. 196. 15 BOROSY András-SZABÓ Attila 1991. 176., 215. 16 BOROSY András-SZABÓ Attila 2002. 132., BOROSY András-SZABÓ Attila 1991. 52. 17 BOROSY András 1995. 54., 102. 18 BOROSY András-SZABÓ Attila 2000. 87. 198. iy GALGÓCZY Károly 1876. 271. 3(1 KOSÁRY Domokos 1965. IV. tábl. 21 BÁNKÚTI Imre 1996. 77-78. 22 BOROSY András 1997. 710-713. 23 Uo. 24 Uo., PETRÓCZI István 1965. 142,, SPIRA György 1965. táblázat.

Next

/
Thumbnails
Contents