Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Koháry István, Kecskemét potior földesura

Koháry István sem volt kivétel. Az ő döntéseit is szigorúan a családi örökségként kapott Habsburg-hűsége szabta meg. Nem sokat tévedünk, ha azt állítjuk, hogy ebben odáig ment, hogy az uralkodóházzal azonosította a bécsi kamarillát. Nem tudunk róla, hogy akár csak egyszer is megkockáztatta volna, hogy szót emeljen a katonák és a hivatalnokok nyilvánvaló visszaélései ellen. Hiába volt a főrendi ház tagja, hiába volt országos főméltóság birtokosa, ellenkezés nélkül tudomásul vette a legkirívóbb politikai visszaéléseket is: az újszerzeményi bizottság létrehozását és gyakori törvénysértő működését, a fegyverváltsággal kapcsolatos képtelen érveket, az ország törvényeinek mellőzését és azok gyakori megsértését, az országos főméltóságok be nem töltését, az országgyűlés mellőzését, a magyarországi birtokok jelentős részének osztrák, német és olasz főtisztek kezére játszását stb. Olyannyira aulikus főúrként járt el, hogy rendkívül vallásos ember létére is a legkisebb tiltakozás nélkül eltűrte, hogy a sokszor nyilvánvalóan vagyonharácsoló idegen katonák és politikusok a magyarországi katolikus egyház legmagasabb méltóságait is sorra megsértsék, olykor megalázzák, anyagi és egyéb érdekeiket súlyosan károsítsák. Nem tudhatjuk persze, hogy ezt a rendkívül müveit és elmélyült erkölcsiséggel megáldottmegvert főurat Thököly szánalmas sorsa vagy a Frangepánok, a Zrínyiek, a Wesselényiek és a Rákócziak végzete gondolkodtatta-e el jobban. Ezek alapján talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy Koháry István kétségtelenül jeles tettei közül számára a leghasznosabb a legpasszívabb lett: hosszú várfogságában is megtestesülő konok hűsége az uralkodó iránt, és a kamarilla intézkedéseinek ellenkezés nélküli tudomásulvétele. Kétségtelen, hogy ez a kikezdhetetlen ragaszkodás lett az alapja, forrása minden feléje irányuló uralkodói kegynek, amely sorra hozta számára a lehetőségeket, amelyeknek kiváló jelleme, korában kivételesnek számító intellektusa és erkölcsisége révén sorra meg is tudott felelni. 4. A földesúr A Koháryak Szlovákiában maradt levéltára alapján egykor majd feltárható lesz a család gazdálkodása, birtokpolitikájának főbb jellemzői. Ma még erről főként csak a kecskeméti levéltári anyag alapján tudunk véleményt formálni. A már ekkor is hatalmas birtok irányításában minden bizonnyal több gazdatiszt is közreműködött, mivel annak előző ura is katona lévén, a folyamatos szervezést és ellenőrzést másra kellett bíznia. Koháry István az érdemi ügyekkel minden bizonynyal csak akkor találkozott, amikor Fülek kapitányaként át kellett élnie, mennyire meghatározóak az új feladatkörén belül is az anyagiak, a pénzügyi feltételek. Biztosnak vehetjük, hogy a kiváló szellemi adottságokkal rendelkező, müveit és ambiciózus fiatal báró legelső teendői között lehetett a család anyagi ügyeinek felmérése, majd annak saját kezelésébe való vétele. Több, mint figyelemre méltó, hogy a kényszerből vállalt új életének első esztendeiben a korábbi családi uradalmaktól igen messze eső Kecskemét mezőváros többirányú szolgáltatásainak birtoklásából újabb és újabb jelentős szeletet hasított ki famíliája számára.

29 Kecskemét mezőváros ugyanis nem régóta állt kapcsolatban a Koháry családdal. Koháry István rajongásig szeretett anyja, gróf Bosnyák Judit növelte apjának ebben a városban lévő birtokrészéből ráeső hozományával a Koháry família vagyoHangsűlyoznunk kell, hogy Kecskemét sohasem volt közvetlen földesúri irányítás alatt. HORNYIK János, 1861-1866. II. 151-152.