Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA Akasztó úrbéri viszonyai a XVIII-XIX. században

A vidék legnagyobb vize az Őrjeg nevű tó volt. Méretei Galgóczy Károly leírása szerint hatalmasak voltak: „Regenten legnagyobb tó volt a megye területén, melynek hossza Hajós és Akasztó közt mintegy 4 mérföld

8

, közép szélessége Vz mérföld volt ... még ez előtt csak 40-50 évvel is egészen folyammeder idomú, hosszan, keskenyen nyúló állandó vizű tó volt, melynek alól világosan észlelhető közlekedése volt az egyik oldalról a Dunával, másikról a Tiszával". A folyóvizek közül pedig a Turjánból Szenttamás pusztánál kilépő és Akasztó közepén - északról délre - átfolyó Kígyós-ér számított a legnagyobbnak, amelyik a falu alatt ment át az Orjegbe. A Nagyér Dunavecse mellett jött ki a Dunából és végül „Akasztó közelében szintén az Orjegben vész el". A lapályos, posványos, mocsaras, vizes helyek közt a kiemelkedő hátak, enyhe dombok, szigetek szolgálhattak csupán szántóként, kaszálóként vagy legelőként. Az 1825-ben felvett felméréskor a következő nevesített határrészek szerepeltek: Szántók: Andro (András) sziget, Csatái sziget, Daru sziget, Rózsa Pál szigete, Pölle szigete, Nádlás sziget, Körtvélyfa sziget, Hosszú hát, Dinnye földek, Márkó földje, Kígyós hát, Meleg halom, Disznóállás hegy, Sáfrán hegy, Tatárhányás, Solti út mellett, Miklai út mellett, Sütő Rétje mellett, Vermes, Határ halomnál, Új kender földek, Szék mellett. Kaszálók: Pozsár sziget, Bugyi sziget, Sáfrány hegy körül, Berek mellett, Döbrögetz mellett, Jáger árkáig, Kiskőrösi határ mellett, Szentimrei út és Kecskeméti út között, Tubányi kaszáló, Erdő alja, Gulyás temetői. Legelök: Ökör járás, Panyi szigete. Szőlők: Bikatorok hegy, Horváth hegy, Öreg hegy, Alsó hegy, Gubán hegy, Új hegy, Fakószőlők. Mocsaras, vizes helyek: Kápolna ér, Kis ér, Fekete ér, Nagy ér, Fényes ér, Kígyós ér, Lóhíd ere, Skuta ér, Jáger árka, Csukás tó, Kerek kopolya, Döbrögetz, Nagy Szék, Új Hegy alatt, Alsó Hegy alatti Zsombos rét, Széles rét, Nagy lapos, Fehérgödrös lapos, Csonka rét, Sütő rétje, Öreg Hortobán (Hortobány), Kis Hortobán, Meleghegy mellett, Kígyós ér mellett. A falu története a Mária Terézia-féle urbáriumig A falu létezésére a késő Árpád-korból vannak adatok

10

: jelenlegi ismereteink szerint első okleveles említése 1278-ban történt „Akazthow" alakban. 129l-es adat szerint nagy út vezet („Magna via qua itur") „Okoztou"-ra. A szórványos adatok szerint 1335-ben királyi birtok, 1429-ben pedig vámszedőhely volt a település. A hódoltság elején, 1546-ban pusztaként írták össze.

11 Magyar birtokosának a XVII. század közepén egy bizonyos Szél György pataji nemest az 1726-os határjáráskor említeti a 107 éves Ács István, mint aki Akasztó pusztát bírta „szabadon a Meleg hegy nevü dombokig ahol a marhái szabadon deleltek".

12 A század második felétől a Koháry grófoké lett, akiknek több ízben kellett fellépni a puszta birtoklásáért: 1663. április 26-án Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlése Koháry István kezdemé8 1 mérföld kb. 10 km. 9 GALGÓCZY Károly 1877. II. k. 83-88. 10 MAGYARORSZÁG 1996. 30. " KÁLDY-NAGY Gyula 1985. 68. 12 BOROSY András-SZABÓ Attila 2000. 73-778.