Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

PINTÉR ILONA Pataj úrbéri pere (1795-1877)

8) Az 1812 óta fizetett többlet bérleti díjat kapja vissza a város. 9) A szerződésen a királyi jóváhagyás után ne lehessen változtatni.

66 Az ítélet szeptember 28-án született meg. Az úriszék csak egy pontban tartotta megalapozottnak a város kérését, amennyiben a Szelidi-tó és a Vejtei-fokok területét megengedte kivenni a maradványföldek területéből. A többire nemet mondott, illetve a szőlők közötti üres területek után szedett dézsmával kapcsolatban a regálebérlőhöz utasította a várost, mondván, hogy vele kell megegyezni vagy pereskedni. A fennmaradó kérésekre egyértelmű nem az úriszék válasza. Ugyanakkor elrendelte, hogy írják össze az 1812 után épült házakat, és bíróság ítélje meg az utánuk járó cenzust.

67 A döntés nem könnyen született meg, erről a város 1829. szeptember 4-i, a királyhoz címzett leveléből értesülhetünk: „Az úriszék Julius 6

ka

" megtartatott ugyan, pörünk tisztiügyvédi pártfogás alatt tökéletesen bevégződött, de ítélet benne nem hozatott. Az illető Földes Uraságunk által megbiztatódtunk ugyan, hogy A«g[usztus] 22

ken Pestre menjünk fel, ott az ítéletet meghallhatjuk. Mi a parancsolatnak engedelmeskedtünk, de /.../ 25

ke

" /.../ azzal eresztettek el, hogy pörünkben nincs sententia. "

68 Az ügy az úriszékről a megyei törvényszék elé került, amire a város Bors Sámuel jóvoltából alaposan felkészült. Az ügyvéd már az úriszéki ítélet másolatát küldő leveléhez mellékelte a per eddigi állásáról általa készített Informatió kéziratát azzal, hogy a szöveget már nyomdába adta.

19 Az 1829. december 7-én írott leveléhez mellékelve küldött példányokat belőle, és ugyanakkor arról tudósította a várost, hogy a „ Törvényszéken jelenlévő törvényes bíráknak tegnapi napon kezeikbe adtuk, többeket közülök szóval is igen bőven informáltam az érdemes tanács kiküldöttjeinek, város bírája Kováts István és tanácsbeli Benke István urak jelenlétiben".

70 Az ügyvéd a Pest vármegyei polgári törvényszék 1829. december 19-én tartott üléséről a következőképpen tudósította a pataj iákat: „Mivel a jelen volt táblabíró urak mindnyájan informálva voltak, a tárgy elítélése egész tűzzel ment, annyira, hogy annak három pontja, nevezetesen 1. a kertek visszaadatása 2. a 72 000forint 3. a Tahy által vett dézsma kérdései külön vótumra mentek - de mindamellett is csupán a már megítélt halászóvizektől felesleg fizetett summa ítéltetett meg a város részire. "

71 A megyei ítélet így lényegében helybenhagyta az úriszék ítéletét, mindössze annyi módosítást tett, hogy a Szelidi-tó és Vejtei-fokok területe után fizetett összeg múltbéli részét is meg kell téríteni.

72 A megyei törvényszék ezúttal sem mulasztotta el rosszallását kifejezni Bors Sámuel tevékenységével kapcsolatban A jegyzőkönyv szerint „a megyebeli mindkét viceispány urak és ezen törvényszéknek több tagjai /.../ hitelesen jelentették, hogy a község a részére kirendelt pártfogót elmellőzvén más privátus prókátorral, mégpedig olyannal járt informálni, aki az adózó népnek már több helyeken tapasztalt lazítása 66 BKMÖL V. 320/a Úrbéri per iratai 1829. A város úriszék elé terjesztett beadványa, dátuma: 1829. július 6. 67 Uo. Az 1829. november 30-i Bors-levél I. sz. melléklete. Bors Sámuel ezekkel a szavakkal küldte az ítéletet: „Megláthatják, mi atyai gondoskodással viseltetett a sok ezer lélekből álló városi nép eránt az úriszék". 68 Uo. 1829. szeptember 4. w Uo. 1829. november 30. 70 Uo. 1829. december 7. 71 Uo. 1830. A levél kelte: 1830. január 9. 72 Uo. Az 1830. január 26-i levél 1. sz. melléklete