Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
PINTÉR ILONA Pataj úrbéri pere (1795-1877)
miatt a szomszéd nemes jurisdictiok által is felsőbb helyen bevádoltatott, s emiatt most is fiscalis per alatt áll". A törvényszék utasította Gál József ügyészhelyettest, hogy ezt a tényt a „Bors Sámuel ellen folyamatban lévő fiscalis perben az azt terhelő környülállások között adja elő" 73 Bors Sámuel mindezt így kommentálta: „Azt. amit józan ésszel nagy virtusnak kellene tulajdonítani (hogy tudniillik egy magát értő jólelkű ügyvéd kötelessége szerint informál), az itten csavart névvel lazításnak bérmáltatik". 74 A város a pert a megyei törvényszéktől a helytartótanácshoz fellebbezte. Az iratok nem egyhamar kerültek oda. Bors Sámuel csak az 1830. március 1-jei levelében tudósíthatta a várost arról, hogy a megye hamarosan felküldi az iratokat. ígérte, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy az ügy mihamarabb elintéződjék. Ennek kapcsán visszatekintett a saját ténykedésére: „Elfolyt esztendeje, hogy az érdemes tanácsnak mint törvényesen felvallott ügyvédje semmi munkát, semmi fáradságot nem kímélő tőlem kitelhető testi-lelki erőmből dolgozom - a következés mutatja, hogy Isten áldása követte munkámat, mert amihez 59 esztendők elforgása alatt kapkodtak, most esztendő alatt abban célt értek. Most lép fel ezen annyi ezer lelkeket örökre érdeklő nagy tárgy az igazi első bíró elibe, ha a jól kezdett nagy munkát jól végezni restek nem leszünk. " 75 Az ügyben 1830 júniusában hozott ítéletet a helytartótanács. Bors Sámuel lelkesen írta a városnak, hogy a 2-5. és a 8. pontban foglaltakat megnyerték, és „nincs egyéb hátra, mint a még hátralévő három pontokban foglalt kívánságait megnyerni iparkodni. Azon nagy tárgynak eddig való meneteléből láthatja boldog-boldogtalan, hogy a szívós igyekezet [és] fáradhatatlan munkásság Isten segedelme után, noha a 7Jekintetes] yV[eme].s Vármegye Törvényszékén csupán egyetlen egy pontot nyert meg a város, a Tisztelt Királyi //[elytartó] Tanács alatt 5 pontoknak megnyerésével vigasztaltatott meg. " 76 A patajiak azonban nem voltak elragadtatva az eredménytől. Válaszlevelükben a következőket írták: „Június 22 ken költ becses leveléhez ragasztott Magy] M[éltóságú] ATegyes] //[elytartó] Tanácsnak a város urb[aúali] contractualis perében hozatott /<[egyes] ítélet felolvasása a tanácsbeli személyeknél elnémulást, a népben pedig nagy elcsüggedést láttatik okozni. Nem is ok nélkül, mert a per bevégeződése után csupán a contractualis állapotban már annyit kényteleníttetett a város költeni, hogy most a Consilium ítéletéből kitetsző nyereség csak tizedrésznyire sem közelít a költségekhez, és így a városnak reménylett jobb sorsát /.../most keserű és a maradékra is kiterjedő szomorúság láttatik felváltani. /.../ Ugyanis az l so punctumba letett ítéletből látjuk, hogy azért nem nyerte meg a város a gyümölcsöskerteket, hogy az uraságtól adatott cserekerteket a város elfogadta. De ha megnézzük a contractus subscriptioját, 22-en vágynak aláírva, és ezek között csupán csak négyen, akik a kérdéses gyümölcsöskertben bírtak, ezek tévén tehát a gyengébb részt, könnyen elnyomattathattak, - de bezzeg elnyomattatott ám ezek által 160 ember, aki ezen erőszak által birtokának legnemesebb részit (ahonnan mindenféle szükségét pótolhatta) ily egye-bugyán kényteleníttetett elveszteni. /.../Hogy közmegegyezése nem volt a városnak azon gyümölcsökertek elcserélésire (vagyis inkább erőszaBKMÖL V. 320/a Úrbéri periratai 1830. Az 1830. január 26-i levél 4. sz. melléklete Uo. 1830. január 26. Uo. 1830. március 1. Uo. 1830. június 22.