Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

PINTÉR ILONA Pataj úrbéri pere (1795-1877)

Javította a város esélyeit az ügyben, hogy a földesurak nem voltak egységesek a szerződés dolgában. Fontos volt, hogy a város legnagyobb földesura, báró Rudnyánszky Józsefné sem kívánta a szerződés megváltoztatását, és ezt kifejezésre is juttatta. A beadvány így ír erről: „Méltóságos báró Rudnyánszky Józsefné kegyes asszonyunk is megszánván ily méltatlan romlásunkat, előttünk megmondotta, hogy ő azon contractusban meg nem egyez, s nem subscribálja. "

I9 A történteket megyei küldöttség vizsgálta ki. A vizsgálat a következőket állapította meg: 1) A községet a földesurak urbárium fenyítéke alatt bírták rá az új egyezségre. 2) A szerződés pontjait nem magyarázták meg, az összegét pedig elhallgatták. 3) Az a személy, akit a község a beteg jegyző helyett közbenjárónak rendelt, a községet tévelyedésbe hozta. 4) Zlinszky Mátyás valamely levél mutatása állal a községgel elhitette, hogy a régi szerződés felbontásába az eddig ellenkező báró Rudnyánszky Józsefné is beleegyezett. 5) A lakosok egyen kívül mind a régi szerződés mellett kívánnak megmaradni. A földesurak a megyei küldöttség véleményének hatására elálltak a szerződéstől, és úgy döntöttek, hogy szeptemberben úriszéket tartanak, „és annak alkalmatosságával a községgel annak módja szerint újra tractálni" fognak. A küldöttség ezt elfogadta, ugyanakkor fontosnak tartotta a szolgabíró figyelmét felhívni arra, hogy „a községet urasága eránt tartozó kötelességére, becsülésére megintvén azt minden illetlenség elkövetésétől kemény fenyíték alatt tilalmazza el, azt is eleiben adván, hogy a beadotthoz hasonló instantiák nemhogy az igazságot kifejezni segítenék, sőt fenyítéket érdemeljenek"

20 A földesurak által ígért úriszék 1794 szeptemberében valóban összeült, és kidolgozta az új szerződést. Ez a város által fizetendő összeget 6500-ról 4500 forintra csökkentette.

21 A szerződés lényegében a község úrbér alá vonását jelentette annak ellenére, hogy ezzel ellentétes látszatot igyekezett kelteni. Mindkét szerződésváltozat bevezetője tartalmazza: a földesurak megtehetnék, hogy a várost urbariális kötelesség alá vetik, és a regálékat tulajdon részükre megtartják, mégis a város megmaradását és boldogságát fenntartani kívánván arendatilius contractusra szállottak. Vagyis: Nem urbárium született, hanem a városnak sokkal előnyösebb bérleti szerződés. A fizetnivalók felsorolásából azonban kiderül, hogy szó nincs itt semmiféle könnyítésről, netán jótékonykodásról. A két szerződésben szereplő tételek a következők: A tétel neve Az 1794. 04. 12-i Az 1794. 09. 30-i szerződés szerint fizetendő összeg forintban Füstpénz Borkilenced megváltása Vásárok tartása Halászat engedélyezése 696 100 50 50 696 100 19 BKMÖL V. 320/a Úrbéri per iratai, perkötet 294-306. p. Uo. 308-314. p. Uo. Okmánytár 1794. 20