Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

PINTÉR ILONA Pataj úrbéri pere (1795-1877)

Robotok cenzusa Vízimalmok működése Mészárszék bérlete Szelid és Inam puszta egészének, Szentkirály és Vejte puszta felének használata Boltbérlet Korcsmák és vendégfogadó működtetése, italok árusítása Lenből, kenderből, gabonából, kertekből, méhekből a földesurat illető hasznok megváltása Naturalék megváltása Összesen: 2 088 60 25 2 088 25 2 000 50 731 50 560 560 310 561 6 550 200 4 500 A két legnagyobb tétel - a füstpénz és a robotmegváltás összege - az úrbérrendelet szerint van megállapítva, mégpedig annak betűje, nem pedig a szelleme szerint. A robotváltságnak a jobbágyok életének könnyítését kellett volna szolgálnia, itt azonban ennek épp az ellenkezője történt. A patajiak sohasem robotoltak a földesurak földjén azon egyszerű okból, hogy a földesuraknak nem volt aliódiumuk, ahol robotolni lehetett volna. Az úrbérrendelet szerint kivetett 2088 forintot így a semmiért, a sohasem volt robot megváltásáért kellett fizetniük. Ez az összeg önmagában majdnem annyi, mint amennyit a város a Rudnyánszky-féle szerződés szerint az összes földesúri terhei megváltásáért fizetett. A puszták használatáért felszámolt 2000 forint szintén hatalmas összeg, és további bonyodalmak forrása, minthogy a Rudnyánszky-féle szerződés a két pusztát (Szelídet és Inámot) és a két fél pusztát (Szentkirály és Vejte felét) külön díjazás nélkül adta a lakosság használatába. A földhasználattal kapcsolatban érezhették ellentmondást a földesurak is, hiszen a módosított szerződésben megelégedtek az eredetileg kért földhasználati díj kb. egyharmadával. Az úrbérrendelet természetesen nemcsak Pataj életében hozott kedvezőtlen változást. Az úrbérrendezés előtt az Alföld más településein sem robotoltak a jobbágyok, mivel a földesuraknak sok helyen nem volt majorságuk. Az Urbárium alapján viszont mindenütt behajtották a robotot vagy az érte járó megváltást, és ez minden ilyen helyen rontott a lakosság életkörülményein. A patajiakat érthetően a saját helyzetük rosszabbodása foglalkoztatta, ezen igyekeztek enyhíteni. Bonyolította a helyzetüket, hogy náluk a változások nem az úrbérrendelet megszületésekor, hanem jó húsz évvel később kezdődtek, valamint, hogy a földesuraik folyamatosan azt hangoztatták, hogy Pataj nincs urbárium alá vonva, sőt, ezzel mint lehetőséggel fenyegették a várost arra az esetre, ha a felkínált szerződést nem fogadnák el. Az úrbéri per első szakasza (1795-1797) A Zlinszky-féle szerződés 1795. augusztus 14-én azzal érkezett vissza a helytartótanácstól, hogy rendes úrbéri perben kell dönteni arról, hogy van-e elegendő ok a Rudnyánszky-féle szerződés megszüntetésére, valamint hogy Szelid és Inam puszta egészben, Szentkirály és Vejte pedig fele részben a város határához tartozik-