Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA A mezővárosi autonómia lehetőségei és korlátai Pest-Pilis-Solt vármegyében 1711-1848 között

A tanács főleg testületileg intézte a település ügyeit. Üléseinek gyakorisága rendkívül nagy szóródást mutat: Nagykőrösön a XVIII. században minden csütörtökön tartottak „Törvény-napot", kivéve az aratás, szüret idejét. A XIX. század első felében hétfőn bevallási, szombaton szóbeli bíráskodást végeztek. Minthogy a szaporodó városi zsidóságnak a szombat nem volt alkalmas nap, 1847-ben annyiban változtattak a hivatali napokon, hogy hétfő és csütörtök a szóbeli, szerda és szombat a örökbevallási bíráskodás napja lett.""' Kecskeméten általában hetente kétszer, Vácon hetente egyszer, Ráckevén hetente kétszer, Cegléden 1836-tól - a korábbi állandóan változó gyakorlatot félretéve - az uradalmi prefektus utasítására hetente kétszer (szerdán és szombaton).

114 Az ülések előtti egyezkedésekre utal az a ceglédi adat, miszerint 1802 októberében „a catholica részen lévő tanátsbéli személyek közül egynéhányan a templom előtt megállván azt végezték egymást közt..."

115

. A városházán, községházán ügyeletet tartó jegyző(k) előtt történt az örökvallás (adásvétel), végrendelkezés. A tanács rendeleteit vasárnaponként az istentisztelet után, a templomok előtt hirdette ki a város cancellistája. A gyűléseken kívül a tanács egyes (alkalmanként kijelölt) tagjai „deputáltatván" végezték az osztályokat, árvaügyeket, a rendőri teendőket, a katonaállítást, a közmunkák felügyeletét és más közigazgatási teendőket.

116 Vácon az 1793-as püspöki rendelet szerint a tisztviselők kötelesek voltak minden nap - „kivévén az Ünnepeket" - délelőtt 9 órától 12 óráig, délután pedig 3-tól 6-ig a városházán tartózkodni."

7 Dömsödön az uraságtól kapott statútum intette a bírókat, hogy legalább hat tanácsnokkal együtt ítélkezhet a mezőváros első embere."

8 Kalocsán a vásárbíró mellé két tanácsbelit rendeltek segítségül."

9 Ráckevén 1833-ban a „contributio kivetésére ellenőrül" a nótáriusok mellé kiküldtek négy tanácsost.

120 A tanácsnak a XIX. század elejére „hivatalból" tagjai lettek bizonyos tisztségviselők, mint Vác esetében a kapitány, a perceptor, az incassator, a kamarás, Szentendrén pedig a pénztáros, az urbárium gondnoka, a közgyám, a rendőri felügyelő és a gazdasági tanácsos."

1 A bíró automatikusan a tanácsnak tagja lett. mint Ráckevén 1821-ben „Szenté Péter a Községből léptetvén a Bíróságra".

122 Ezen a restauráción abban viszont előre megegyeztek, hogy ha olyan perceptort választanak, aki nem tagja a tanácsnak, akkor „ez által nem tétetne tanátsbelivé". Vác mezővárosban a reformkorban már csak néhány reszort nélküli szenátor működött. Egyébként a nagyobb mezővárosok a céljaik hatékonyabb megvalósítása érdekében fizetett ágenseket, ügyészeket bíztak meg Bécsben, vagy Pesten. Erre találunk példát Kecskemét, Vác, Cegléd esetében is.

123 113 PML NKO, NVT Tan. ül. jkv. 1847. december 17. PML NKO, CMTTan. ül. jkv. 1802.október 10., 1837. március 19., 1841. január 7. 115 PML NKO, CMT Tan. ül. jkv. 1802. október 10. "" PML NKO, CMTTan. ül. jkv. 1802. október 10. 117 HORVÁTH M. Ferenc-PINTÉR Tamás 1996. 221. 118 PML, DMT Tan. ül. jkv. XVIII. sz. eleje. 119 BKMÖL, KA VT Tan. ül. jkv. 1814. november 14. 120 PML, RMTTan. ül. jkv. 1833. nov. 1. 1:1 SÁPI Vilmos 1983. 216., DÓKA Klára 1981. 65. 122 PML, RMTTan. ül. jkv. 1821. nov. 1. 123 SÁPI Vilmos 1983.217.