Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA A mezővárosi autonómia lehetőségei és korlátai Pest-Pilis-Solt vármegyében 1711-1848 között

hogy a XVIII. század második felében - jelenleg még feltáratlan ok miatt - egyes esetekben bizonyos személyek szavazata duplán számított.

47 Cegléden az 1844. évi választásról fennmaradt feljegyzések alapján nyerhetünk képet a választás részleteiről.

98 A „Méltóságos Uradalom részéről négy jelölt"-re 84 személy választott. A főbírói széket 51 szavazattal Szunyogh István nyerte el. A hat református részről való tanácsnoki helyre 15, a szintén hat katolikus részről valókra 24 jelölt közül választottak. (A korábbi tanácsnokok közül 4 katolikust és 3 reformátust újraválasztottak.) Ezt követően a főbíró által jelölt 3 személy közül a másodbírót, a tanács által jelölt 3-3 személy közül a szószólót és a rendőrkapitányt választották meg. (Itt jegyzem meg, hogy az 1836/9 törvény szerint az egész tanácsot újjá kellett választania a népnek.) A választás eredményének kihirdetésére ünnepélyes keretek között került sor. Vácon az építő szék elnöke a városháza erkélyére vezette az új bírót és ott jelentette be az eredményt. Az 1830-as évektől szó esik a városháza (később a tanácsterem) kulcsának és város pecsétjének átadásáról is. A megválasztott bíró az esküjét a templomban az oltár előtt tette le a plébános előtt. Ráckevén 1777-ben a katolikus bíró a római katolikus templomban „ceremóniás öreg misének szolgáltatásával és jeles illendőséggel az egész becsületes tanátsnak jelenlétével tette le a hitet."

99 Három évvel később az újonnan megválasztott görögkeleti vallású Miklósovits Márton a városházán tette le a „solemnis hitet". 1798-ban Jovanovits Mihályt a főszolgabíró szintén a városházán eskettette fel. Dömsödön a választás színhelyéül szolgáló kvártélyháznál történt a bíró, valamint a perceptor „a nép jelenlétében való meghiteltetése". A földesúri függés alatt lévő városok bírái a megválasztásuk után a földesúr, vagy a tisztje elé járultak, ahol megerősítették a választást és letették az esküt, a „hitet". Cegléden az úriszék erősítette meg a választást.

100 Vácon, ha a püspök a városban tartózkodott, akkor az új bíró személyesen is tiszteletét tette nála. Ráckevén az 1792-ben megválasztott Miklósovits János másnap a kastélyban „eskettetett fel".

101 IV. A tanács a) Szervezeti felépítése A mezőváros élén a tanács állott, melynek esküdteknek, tanácsnokoknak, tanácsosoknak, tanácsbéli uraknak, szenátoroknak, vagy (Kalocsán) törvénybíráknak nevezett tagjait általában saját maguk választották a köznépből, illetve a külső tanácsok felállítása után annak soraiból. Amennyiben elmondhatjuk, hogy a mezővárosi szervezet hasonlít a szabad királyi városokhoz, ugyanúgy vonatkozik a parasztfalu önkormányzatára az, hogy kicsinyített mása lesz a mezővárosi szervezetnek. A szabad királyi városi eredetre utalnak a német városi jogból magyarra fordított fogalmak is mint például a belső tanács, külső tanács.

102 KISFALUDY Katalin 1992. 28. PML NKO, CMT 24/1844. PML, RMTTan. ül. jkv. 1777. november 3., 1780. november 9., 1798. november 7. PML NKO, CMT Tan. ül. jkv. 1817. november 1. PML NKO, RMT Tan. ül. jkv. 1792. november 8. SÁPI Vilmos 1983. 216.